Dušan Gojkov Beograd 11. avgust 1965. –
№
9 kamioneti vozila za dostavu zveckaju boce mineralne vode u kartonskom
sanduku poneki
prolaznik rano jutro u novinama
ništa kao i obično kafane za
imućne ’boeme’ otvaraju vrata čuje se
iznutra tih razgovor dok se
aparati za kafu zagrevaju odozdo odozgo sa svih strana mrmori grad tu je samo ova klupa što žulja sa drveta sleće gugutka delimo kiflu ptice mogu neverovatno mnogo da pojedu
|
№ 9 teherautók szállítókocsik a
kartondobozokban ásványvizes
palackok koccannak egy-egy
járókelő kora
reggel az
újságok semmitmondóak mint
általában a
gazdag bohémek előtt kávéházak nyílnak míg
a kávéfőzők melegednek benn
csendes a társalgás innen
is onnan
is minden
irányból városi
nyüzsgést hallani itt
csak ez a kemény pad a
fáról gerle száll mellém megosztjuk
a kiflit a
madarak hihetetlenül sokat képesek enni Fordította:
Fehér Illés
|
Izvor:
Dušan
Gojkov:
Tužne šansone, Kornet Beograd 2015. str. 20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése