Nagy László - Laslo Nađ
(Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.)
Ki viszi át a szerelmet
Létem ha végleg lemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!
Ko će ljubav preneti
Kad stvarnost moja zauvek nestane,
kome će svirati cvrčak sa grane?
Čiji će dah grejati zamrzlo drveće?
Kome će duga biti raspeće?
Ko će topiti kamene
gromade do livade meke?
Ko će gledati te kose, žile
iz tvrdog zida izvirile?
I opustošenim nadama
iz kletvi ko će zidati hram?
Kad stvarnost moja zauvek nestane,
ko će tad plašiti zlokobne vrane!
Na drugu obalu ko će još smeti
držeći zubima Ljubav preneti!
Prevod: Fehér Illés
Objavljeno: Putevi, 32: br. 2-3, 1986. i
Ezüst híd - Srebrni most (2011)
Családi kör – Novi Sad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése