Matija Bećković Kad dođeš u bilo koji grad – Mikor bármelyik városba érsz – When you come to any town

Matija Bećković, Senta 29. novembar 1939. –

Kad dođeš u bilo koji grad

Kad dođeš u bilo koji grad
A u bilo koji grad se dolazi vrlo kasno
Kad dođeš vrlo kasno u bilo koji grad
Ako taj grad slučajno bude Valjevo
Gde sam i ja došao
Doći ćeš putem kojim si morao doći
Koji pre tebe nije postojao
Nego se s tobom rodio
Da ideš svojim putem
I sretneš onu koju moraš sresti
Na putu kojim moraš ići
Koja je bila tvoj život
I pre nego što si je sreo
I znao da postoji
I ona i grad u koji si došao. 

* * * * *

Dok dođe u tvoj život
I tu se zauvek zaustavi
Ona koja je prema tebi krenula
Iz velike daljine
Odnekud iz Ruskog Jerusalima
Sa Kavkaza iz Pjatigorska
U kome nikad nije bila
I zvala se kako se zvala
Recimo Vera Pavladoljska
I izgledala kako je izgledala
Kako više niko na svetu ne izgleda. 

* * * * *

Biće to jedini grad
U kome si oduvek bio
I čim si čuo njeno ime
I pre nego što si je sreo
Oduvek si je znao
I voleo već vekovima.
Kad dođeš u bilo koji grad
A u bilo koji grad se dolazi vrlo kasno
Kad dođeš vrlo kasno u bilo koji grad
Ako taj grad slučajno bude Valjevo
Doći ćeš korakom koji dvostruko odjekuje
Tvojim i batom još nekoga
Ko s tobom putuje
I glas mu ide po vetru
U dan neobičan za to doba godine
Da ni sam nećeš biti siguran
Ni koji je to grad
Ni koji su tvoji koraci
Samo ćeš poznati onaj glas
Koji ne ide po vetru
Nego se javlja u tebi 

* * * * *

Kad dođeš vrlo kasno u bilo koji grad
Svet će postati uspomena na nju
I neće biti ni jednog mesta na zemlji
Gde te neće sačekivati
Ni ogledala u kojem je nećeš videti
Ni plave kose koja nije njena
Ni oblaka bez njenog svilenog osmeha
Zapamtio je prostor
Gora i voda
Onakvu kakvu si je prvi put video
U bilo kojem gradu 

* * * * *

I ništa ne bi bilo kao što jeste
Da je moglo biti kao što nije
Jer postoji samo jedan grad
I samo jedan dolazak
I samo jedan susret
I svaki je prvi i jedini
I nikad pre ni posle nije se dogodio
I svi gradovi su jedan
Delovi jednog jedinoga grada
Grada nad gradovima
Grada koji si ti
Prema kome svi idu 

* * * * *

I čim si je video
Oduvek si je voleo
I unapred oplakivao rastanak
Koji se zbio
Pre nego što si je sreo
Jer postoji samo jedan grad
I samo jedna žena
I jedan jedini dan
I jedna pesma nad pesmama
I jedna jedina reč
I jedan grad u kome si je čuo
I jedna usta koja su je rekla
A po svemu kako su je izgovorila
Znao si da je izgovaraju prvi put
I da možeš mirno sklopiti oči
Jer si već umro i već vaskrsnuo
I ponovilo se ono što nikad nije bilo. 

Mikor bármelyik városba érsz

Mikor bármelyik városba érsz

Ám a bármelyik városba nagyon későn érkezünk

Mikor nagyon későn érsz a bármelyik városba

És ha az város véletlenül Valyevo

Ahová én is érkeztem

Azon az úton érkezel amelyiken érkezned kell

Amelyik nem létezett előtted

Hanem veled együtt született

Hogy a magad útját járd

És azon az úton melyen menned kell

Azzal találkozz akivel találkoznod kell

Aki mielőtt találkoztatok volna

És tudtad hogy létezik

Eleve életed volt

Ő is a város is ahová érkeztél.

* * * * *

Míg életedbe lép

És mindörökre megáll

Az aki feléd indult

A messzeségből

Valahonnan az orosz Jeruzsálemből

A Kaukázusból Pjatigorszkból

Ahol sohasem volt

És hívták ahogy hívták

Mondjuk Vera Pavladovszkának

És olyan volt amilyen

Amilyen senki más a világon.

* * * * *

Ez az egyetlen város

Amelyben mindig éltél

És amint meghallottad nevét

Még mielőtt megismerted

Már ismerted

Századok óta szeretted.

Mikor bármelyik városba érsz

Ám a bármelyik városba nagyon későn érkezünk

Mikor nagyon későn érsz a bármelyik városba

És ha az város véletlenül Valyevo

Lépteidet kettős visszhang kíséri

A sajátod és valakié

Aki veled együtt utazik

És hangja a széllel száll

Az évszakhoz képest azon különleges napon

Már azt sem tudod

Melyik az város

És kinek a léptei

Csak megismered azt a hangot

Amelyik nem a széllel száll

Hanem téged szólít

* * * * *

Mikor nagyon későn érsz a bármelyik városba

Emlékeidbe zárod

És egyetlen hely sem lesz a földön

Ahol nem várna

Tükör se lesz amelyben nem látnád

Szőke tincs se mely nem az övé

Felhő se bársonyos mosolya nélkül

Megjegyezte a tér

A hegy a víz

Olyannak amilyennek először láttad

A bármelyik városban

* * * * *

És semmi se lenne olyan amilyen

Ha másként lenne mint ahogyan nincs

Mert csak egyetlen város létezik

És csak egyetlen távozás

És csak egyetlen találkozás

És mindegyik az első és egyetlen

És előtte se utána se történt meg

És mindegyik város csak egy

Az egyetlen egy város része

A városok városa

A város mely te vagy

Amelyik felé mindenki halad

* * * * *

És amint láttad

Már szeretted

És a válást előre sirattad

Megtörtént

Még találkozásotok előtt

Mert csak egyetlen város létezik

És csak egyetlen asszony

És csak egyetlen nap

És csak egyetlen énekek éneke

És csak egyetlen szó

És csak egyetlen város ahol hallottad

És csak egyetlen száj amelyik kimondta

De ahogyan mondta

Tudtad hogy először mondják

És nyugodta lehunyhatod szemed

Mert meghaltál és feltámadtál

És megismétlődött a sosem volt.

                             Fordította: Fehér Illés

When you come to any town

When you come to any town

And one comes to any town very late

When you come very late to any town

In case that town happens to be Valjevo

Where I also came

You'll come by the path you had to come by

Which didn't exist before you

But was born with you

For you to go by your path

And meet her whom you must meet

On the path you must go by

Who was your life

Even before you met her

Or knew that she existed

Both her and the town to which you came.

***** 

Until she comes into your life

And there forever remains

She who started towards you

From a great distance

From somewhere in the Russian Jerusalem

From the Caucasus from Pyatigorsk

Where she had never been

And her name was what it was

For instance Vera Pavlodoljska

And looked the way she looked

The way no one on earth looks anymore.

*****

That will be the only town

Where you’ve always been

And as soon as you heard her name

And before you met her

You always knew her

And already loved her for centuries.

When you come to any town

And one comes to any town very late

When you come very late to any town

In case that town happens to be Valjevo

You will come stepping to a double echo

Yours and the clatter of another

Who travels with you

And whose voice blows in the wind

On an unusual day for that time of year

So even you won’t be sure

What town that is

Nor which are your steps

You’ll only know that voice

That doesn’t blow in the wind

But appears in you

*****

When you come very late to any town

The world will become a reminder of her

And there won’t be a single place on earth

Where she won’t be waiting for you

Nor a mirror in which she won’t appear

Nor blonde hair that isn’t hers

Nor a cloud without her silken smile

Space, fields and water

have remembered her

The way she was when you first met her

In any town

*****

And nothing would be the way that it is

If it could have been the way that it couldn’t

Because there exists only one town

And only one arrival

And only one encounter

And each is the first and only

And it never happened before or after

And all towns are one

Parts of one single town

Of a town above all towns

Of a town that is you

Towards which everyone goes

*****

And as soon as you saw her

You loved her from the beginning

And in advance rued the parting

Which took place

Before you met her

Because there exists only one town

And only one woman

And one single day

And one song above all songs

And one single word

And one town in which you heard it

And one mouth that said it

And from everything about the way it uttered it

You knew it was uttering it for the first time

And that you could quietly shut your eyes

Because you’d already died and already risen

And that which never was had repeated itself. 

                             Translated by Pavle Ninković