Keresés ebben a blogban

2014. december 6., szombat

Branko Miljković Poslednja pesma – Utolsó költemény – The Last Poem

Branko Miljković
Niš 29. januar 1934. – Zagreb February 12. februar 1961.


Poslednja pesma

Zagledaće se večernjača u moje ugasle oči,
i neće naći svoj odraz izgubljeni.
Neko će da se nagne negde nad tihom rekom misli, u seti
Prahnuće u svet tuge što su bile u meni,
i pognuće glave daleki suncokreti.


Utolsó költemény

Az esthajnalcsillag kihűlt szemembe néz
és nem találja elveszett tükörképét.
Valaki valahol a csendes gondolatáradat fölé hajol, csüggedten
A bennem lévő keserűség az éterbe porlad
és a távoli napraforgók lehajtják fejüket.

                             Fordította: Fehér Illés


The Last Poem

Evening star shall stare at my burned out eyes
and won't find it's lost reflection.
Somewhere someone will over the peaceful river of thoughts lean remembering
Sadness once in me shall fly out into the world
and distant sunflowers will bow their heads.

                             Translated by Aleksandra Milanovi
ć




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése