Đorđe Balašević Novi Sad
11. maj 1953. –
Na trećem sastanku
Na prvom
sastanku
foliraću te na
sve moguće načine
koji su u skladu
mog puberteta
kome mandat
polako ističe,
pričaću ti kako
sam trinesto dete
u siromašnoj
porodici,
kako od treće
godine radim u rudniku
i kako triput
dnevno pre svakog obroka
pomišljam na
samoubistvo.
Pričaću ti
koješta,
al te neću
poljubiti.
Na drugom
sastanku ćutaću sve vreme,
pustiću malo
tebe da pričaš.
A ja ću kobajagi
sve to slušati
i neću te
poljubiti.
Za treći
sastanak obući ću belu košulju
sa tamno plavom
kravatom
a preko toga
crni pulover sa rol-kragnom,
da me izleči
kompleksa,
i neću te
pipnuti celo veče.
A kad već počneš
da sumnjaš
u moju seksualnu
opredeljenost,
i kad se popneš
na treću stepenicu
poljubiću te što
nežnije mogu
na opštu radost
gledalaca.
|
A harmadik találkozón
Az első találkozón
pubertáskorom lassan lejáró
mandátumával összhangban
minden lehetséges módon tettetem
magam,
elmondom, szegény család
tizenharmadik gyereke vagyok,
három éves koromtól bányában
dolgozom
és naponta háromszor, minden evés
előtt
öngyikosságra gondolok.
Össze-vissza beszélek,
de nem csókollak meg.
A második találkozón végig
hallgatok,
hagylak beszélni.
Én pedig teszem, hogy hallgatlak,
és nem csókollak meg.
A harmadik találkozóra fehér ingbe
öltözöm sötétkék nyakkendővel
meg hengerelt gallérú fekete pulóverbe,
hogy a gátlásoktól megszabaduljak
és egész este hozzád sem nyúlok.
Mikor pedig gyanakodni kezdesz
nemi hovatartozásom miatt
és fellépsz a harmadik lépcsőre,
amilyen gyengéden csak tudok,
megcsókollak, a nézők általános
örömére.
Fordította:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése