Laboda Róbert Nagykürtös
1985. július 5. –
Feliratok
az utcán
jártam,
füst szállott elém, füllentésben hordoztam a mérget, mit lebetonozott macskakövek suttogtak lázongva lézengő fülemnek- titkolt színhiány, záporos mosódás, betonban égő graffiti kifestő, filléres dohányár táncol, s kering olvadó merengőt, nekem hideget hullajt az idegen tudat, taszító nyugtalan színezi mosolyom, olykor, lám, pecsétes a huzat, mi átjárja felejtett otthonom |
Natpisi
na ulici sam hodao,
ispred mene dim se spustio,
otrov sam u opseni nosao
što je zabetonirana kaldrma
šaputala u moje buntovno lutajuće uho-
zatajen manjak boja,
pranje pljuskom,
u betonu plamteći bojadisar za grafiti,
bezvredna cena duvana pleše
i topljivom sanjarijom kruži,
strana svest meni hladnoću sipa,
mog osmeha odbojan nemir farba,
katkad, eto, promaja je žigosana
šta kroz moj zaboravljen dom prodire
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése