Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –
Aranykori töredékek
(hiba)
Én magam csak a hiba
vagyok.
Bennem mindent az isten alkot.
Ami tökéletes volt, elrontottam,
ha meghalok, megtudják majd, ki voltam.
(határ)
A szívnek határai nincsenek.
Csak a gondolkodásnak. Intsenek
bár másra régi mesterek,
ne higgy
nekik. Lépd át saját
határaid.
(tolldísz)
Indiánok vagyunk mind a
nap alatt,
mindegy, hogy fejünkön
tolldísz vagy kalap.
Mindegy, hogy hova
vágysz, vagy hova nem,
indiánok vagyunk mind
odabenn.
|
Krhotine zlatnog
doba
(omaška)
Ja sâm samo
sam omaška.
U meni sve
bog stvara.
Što je
savršeno bilo, pokvario sam,
umrem li,
saznaće se, ko sam.
(granica)
Srce nema
granicu.
Samo
razmišljanje ima. Ukazuju
li stari majstori
na nešto drugo, ne
veruj im.
Prekorači svoje granice.
(ukras od perja)
Pod ovim
suncem svi smo Indijanci,
svejedno je,
ukras od perja ili šešir nam je na glavi.
Svejedno je
gde te čeznja vodi, na koji put baci,
unutra smo svi
Indijanci.
Prevod:
Fehér Illés
|
Forrás: Jász Attila: Belső angyal – készülő kötet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése