Михаи́л Ю́рьевич Ле́рмонтов (Mihail Jurjevics Lermontov)
October 15 [o. s. October 3] 1814 – July 27 [o. s. July 15] 1841
Ангел
По небу полуночи ангел летел
И тихую песню он пел;
И месяц, и звезды, и тучи толпой
Внимали той песне святой.
Он пел о блаженстве безгрешных духов
Под кущами райских садов;
О боге великом он пел, и хвала
Его непритворна была.
Он душу младую в объятиях нес
Для мира печали и слез,
И звук его песни в душе молодой
Остался, - без слез, но живой.
И долго на свете томилась она,
Желанием чудным полна;
И звуков небес заменить не могли
Ей скучные песни земли.
Angyal
Éjfélkor az égen a csendből elő
Angyal szállt, zengedező.
Felhőseregek, csillag-miriád,
A hold hallgatta dalát.
Mily boldog a lélek - ilyen szava kelt -
Amíg hona édeni kert.
Jóságos az Úr! - öntötte szelíd,
Hű szíve dicséreteit.
Csecsemő-lelket vitt - átölelé -
A könnyek völgye felé.
Elszállhat a dalból a szó idelenn:
A dallam, a hang sohasem!
Szennyezte, gyötörte soká a világ,
De emelte a lelket a vágy.
S nem adta az égi zenét amíg élt
A földi üres dalokért.
Fordította: Illyés Gyula
Mikhail Vrubel: Demon and Angel with Tamara΄s soul
The angel
The angel was flying through sky in midnight,
And softly he sang in his flight;
And clouds, and stars, and the moon in a throng
Hearkened to that holy song.
He sang of the garden of God's paradise,
Of innocent ghosts in its shade;
He sang of the God, and his vivacious praise
Was glories and unfeigned.
The juvenile soul he carried in arms
For worlds of distress and alarms;
The tune of his charming and heavenly song
Was left in the soul for long.
It roamed on earth many long nights and days,
Filled with a wonderful thirst,
And earth's boring songs could not ever replace
The sounds of heaven it lost.
Translated by Yevgeny Bonver
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése