Keresés ebben a blogban

2013. augusztus 8., csütörtök

Zdravko Kecman Prolaženje – Elmúlás


Zdravko Kecman
Usorci kod Sanskog Mosta 1948. – Banja Luka 17. decembar 2019.


Prolaženje

Uvijek sam mogao da čujem
kad bih osluškivao šta se zbiva
                                         na tavanu
punom krcatih stvari

Noću i danju
stolovi i stolice
ormari i madraci puni stvarnih
                                    doživljaja
rasplakali su tišinu
i sklapali ponovo

Nastajali su zvuci koji su cijepali
                                                 misli
raznosili prah
javljali se drugi nečujniji

i to je ličilo prolaženju

Rasle su kosti
precima što su ležale pod krevetima
pijetlovi silovali kokške u tijesnim
ćumezima
krečale od zadovoljstva

naše susjedke hvatale dah

Sašaptavali se
između nas prolazili pauci
i vezivali noge

Jedno se ogledalo
izšetalo u dvorište

otišlo do mjesnog trga

bilo je to u scenama muzike
i disanju vazduha

8. 2. 2003.

Elmúlás

Mindig mikor
hallgatóztam meghallottam
                                  mi történik
a túlzsúfolt padláson

Éjjel nappal
az élményekkel teli
asztalok és székek szekrények és
                                        sodronyok
szétszedték majd újra
összerakták a csendet

A keletkezett hangok gondolatokat
                                    szakítottak félbe
felverték a port
majd lassan elhalkultak

az elmúlást idézték

Az ágy alatt
elődeink csontvázai nőttek
a szűk ólakban kakasok tyúkokat
erőszakoltak meg
elégedetten rikácsoltak

szomszédasszonyok levegőért kapkodtak

Egymás között suttogtak
körülöttünk pókok sündörögtek
és lábainkat hálózták be

Egy tükör
kisétált az udvarra

elment a térre

mindez benne volt az elhangzott dalokban
és a levegő lélegzetvételében


2003. 2. 8.

Fordította: Fehér Illés



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése