Rebeka Čilović Berane 8. jul 1988. –
Porušeni gradovi
Otvaram oči i vidim porušeni grad
Zbog čega palim televizor
Baš mi jutra ne počinju lijepo
Čistači ulica odvoze smeće
Dan se probija kroz maglu
Prašina prekriva moje pospano lice
Šta je grad naspram života
Zar ima još negdje ulica bez ljudi
Pakujem se čekam taksi
Usput ću sresti ljude
I pitam se da li će i oni tupo gledati
Jesu li bombe zaledile naše osmjehe
Brišem maramicom zamagljeno staklo u vozilu
I dalje ne mogu a da ne mislim
Da li su i ostali gledali kako se tamo negdje ruše
gradovi
Izvor: Rebeka
Čilović Album za prognane JU Ratkovićeve večeri poezije. 2017.
Lerombolt városok
Kinyitom
szemem és lerombolt várost látok
A tévét
miért is kapcsolom be
Reggeleim
nem sok jóval kecsegtetnek
Elviszik
a szemetet az utcáról
Ködön keresztül verekszik át a nappal
Bágyadt arcomat por lepi
Az élethez viszonyítva mit ér a város
Létezik valahol utca emberek nélkül
Csomagolok taxira várok
Menet közben emberekkel találkozok
És kérdem vajh ők is tompán néznek
Hát a
bombák a mosolyt arcunkra fagyasztották
A kocsi
párás ablakát zsebkendőmmel törlöm
És
továbbra is csak arra gondolok
A
többiek is nézték ahogyan ott valahol városokat rombolnak
Fordította:
Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése