Keresés ebben a blogban

2015. augusztus 23., vasárnap

Kiss Judit Ágnes Bosznia – Bosna – Bosnia

Kiss Judit Ágnes Budapest, 1973. május 11. –

Bosznia

A szálláson végre légkondi volt,
kényelmes ágy és kora délután,
s átszűrődött a bezárt ablakon
a müezzin elnyújtott éneke.
Tán az a furcsa dallam volt az ok,
hogy újra s újra megkívántalak.
Akkor nem az élvezet volt a fő,
sokkal inkább volt a befogadás,
hogy az enyém vagy, s a tied vagyok.
Öleltelek. S álljon meg az idő,
Azt szuggeráltam magamnak, neked,
s nem hittem el, hogy ilyen nem lehet.

Most ősz van, és kívül-belül hideg.
Én rád, te elvágyódsz – hát így megy ez,
sic transit, meg a többi marhaság.
Fekszünk az ágyon, te háttal nekem,
és nem tudok már elképzelni sem
egy nyarat vagy a légkondi zaját,
se azt, hogy ami most van, múljon el,
és kérni sem lehet, hogy újra úgy,
és újra annyira, mint akkor, ott;
kérni csak apróságokat, talán
csak azt, hogy töltsd le a netről nekem
hallgatni a müezzin énekét.

Bosna

U konaku konačno smo imali zračno hlađenje,
udoban krevet i rano popodne,
i preko zatvorenog prozora
nazirala se otegnuta pesma mujezina.
Možda je ta neobična pesma izazvala
da sam te ponovo zaželela.
Tad nije slast bila najvažnija,
mnogo više prihvaćanje,
da si moj i ja sam tvoja.
Grlila sam te. Neka stane vreme,
Sugerirala sam sebi, tebi,
i nisam poverovala da je to nemoguće.

Jesen je, izvan-iznutra hladno je.
Ja na tebe, ti negde drugde – tako to ide,
sic transit i ostale gluposti.
Na krevetu ležimo, ti prema meni leđima ukrenuto
i ne mogu više zamisliti ni
ono leto ni buku klima uređaja,
ni to, neka prođe što je sada,
i ne može se ni moliti da ponovo tako,
i ponovo toliko, kao tad, tamo;
moliti samo sitnice, možda samo
to da mi skineš sa neta
pesmu mujezina.

Prevod: Fehér Illés


Bosznia

A szálláson végre légkondi volt,
kényelmes ágy és kora délután,
s átszűrődött a bezárt ablakon
a müezzin elnyújtott éneke.
Tán az a furcsa dallam volt az ok,
hogy újra s újra megkívántalak.
Akkor nem az élvezet volt a fő,
sokkal inkább volt a befogadás,
hogy az enyém vagy, s a tied vagyok.
Öleltelek. S álljon meg az idő,
Azt szuggeráltam magamnak, neked,
s nem hittem el, hogy ilyen nem lehet.

Most ősz van, és kívül-belül hideg.
Én rád, te elvágyódsz – hát így megy ez,
sic transit, meg a többi marhaság.
Fekszünk az ágyon, te háttal nekem,
és nem tudok már elképzelni sem
egy nyarat vagy a légkondi zaját,
se azt, hogy ami most van, múljon el,
és kérni sem lehet, hogy újra úgy,
és újra annyira, mint akkor, ott;
kérni csak apróságokat, talán
csak azt, hogy töltsd le a netről nekem
hallgatni a müezzin énekét.

Bosnia

There was even air-conditioning in the hotel,
a comfortable bed and early afternoon,
and stealing through the closed window
the muzzein’s drawn-out song.
Perhaps that strange melody was the reason
why I desired you again and again.
Indulgence was not the main thing then
it was much more the reception,
that I belonged to you and you to me.
I embraced you. And wanted time to stop,
I suggested that to myself, and to you,
and could not believe it could not be so.

Now it is autumn, chill inside and out,
I desire you, you’ve grown weary, that’s how it goes,
sic transit and all the other rot.
We lie on the bed, your back to me is turned,
and I can’t even picture to myself any more
a summer, or the air-conditioner’s drone,
or even that everything now too will pass,
I can’t even ask for it to be the same
and as much as it was, there and then;
only request tiny details, or perhaps
just this: would you download for me
the muzzein’s chant so I could hear it again.

Translated by Ottilie Mulzet
                                                                                   Forrás: http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Kiss_Judit_%C3%81gnes-1973/Bosznia/en/54502-Bosnia


2 megjegyzés: