Utassy
József
Ózd,
1941. március 23. – Zalaegerszeg, 2010. augusztus 27.
|
Hazamegyek
Nem vár senki:
a kapuból hiányzol, a kertből hiányzol, a házból hiányzol, gyászol minden almafa, gyászol, reszket a ribiszkebokor érted: nem érintheti kötényed, térded, sírvafakadnak a szőlőtőkék, zokog a lugas, bár nincs eső rég, pereg a könnye a körtefának, szakad a könnye a szilvafának, csak én állok itt, akár az állat, nyüszítek érted, kikaparnálak, de csak vakogok: és várlak, várlak. |
Doma idem
Niko
me ne čeka:
fališ
iz ulaznih vrata,
fališ
iz vrta,
fališ
iz domaćeg kutka,
žali
za tobom
svaka
jabuka,
žali
za tobom,
drhti
za tobom
i
ribizla:
tvoja
kecelja,
noge
ne
mogu joj grane taknuti,
plaču
čokoti
grožđa,
plače
senica,
mada
kiše odavno nema
teku
suze
kruški,
i
šljiva
suzi,
samo
ja tu stojim,
poput
životinje
za
tobom cvilim,
iskopao
bi te
ali
samo zavijam:
i
čekam te,
čekam
te.
Prevod:
Fehér Illés
|
