Annette Droste-Hülshoff
Hülshoff, 10. Januar 1797 – Meersburg, 24. Mai 1848
Im Grase
Süße Ruh', süßer Taumel im Gras,
Von des Krautes Arome umhaucht,
Tiefe Flut, tief tief trunkne Flut,
Wenn die Wolk' am Azure verraucht,
Wenn aufs müde, schwimmende Haupt
Süßes Lachen gaukelt herab,
Liebe Stimme säuselt und träuft
Wie die Lindenblüt' auf ein Grab.
Wenn im Busen die Toten dann,
Jede Leiche sich streckt und regt,
Leise, leise den Odem zieht,
Die geschloßne Wimper bewegt,
Tote Lieb', tote Lust, tote Zeit,
All die Schätze, im Schutt verwühlt,
Sich berühren mit schüchternem Klang
Gleich den Glöckchen, vom Winde umspielt.
Stunden, flüchtger ihr als der Kuß
Eines Strahls auf den trauernden See,
Als des ziehenden Vogels Lied,
Das mir nieder perlt aus der Höh,
Als des schillernden Käfers Blitz,
Wenn den Sonnenpfad er durcheilt,
Als der heiße Druck einer Hand,
Die zum letzten Male verweilt.
Dennoch, Himmel, immer mir nur
Dieses Eine mir: für das Lied
Jedes freien Vogels im Blau
Eine Seele, die mit ihm zieht,
Nur für jeden kärglichen Strahl
Meinen farbig schillernden Saum,
Jeder warmen Hand meinen Druck,
Und für jedes Glück meinen Traum.
A fűben
Édes nyugalom a fűben,
Vadvirágok illatának
Részegítő áradata,
Ha felhő az égen oszlik,
Ott fáradt, elpihenő főm
Édes nevetés fedi be,
Kedves hangok susogása,
S mint hársvirág hull a sírra.
Ha keblemben halottaim
Mindegyike ébred, mozdul,
Halkan mind lehelni kezd,
S ő zárt ajkuk mozogni fog,
Rég halott kedvesek s idők,
Minden mi kincs sírból kitör,
Megérint tétova csengés,
Mint harang hangzása szélben.
Száguldtok órák, mint sugár
Csókja a gyászoló tavon,
Vonuló madár éneke
Rám hull gyöngyként a magasból,
Fényes bogárka villanás,
Mint átkelnek napösvényen,
Forró szorítása kéznek,
Mit utoljára érinthetsz.
Mégis, oh Uram, nekem csak
Azt az egyet, szabad madár
Énekét add meg, mely a kék
Egekbe felviszi lelkem.
S bár halvány a reménysugár,
Ámde sok színben csillámlik;
Add, meleg kézfogásoktól
Örömteli legyen álmom.
Fordította: Szalki Bernáth Attila
U travi
Slatki mir, slatki zanos u travi,
gde te mirisom bilje sve škropi,
dubok val, pijan-pijan i dubok,
kada oblak u azuru se topi,
kad na umoru glavu što pliva
slatki smeh ko čarolijom sleće,
dragi glas što treperi, rominja,
ko na grob neki lipovo cveće.
Pa kad počne u grudima tada
svaki leš da se kreće i njiše,
davno sklopljene kapke otvara,
i polako, polako diše,
mrtva ljubav, mrtva sreća, mrtvo doba,
sva ta blaga, zapretena sred praha,
kad uz zvuk se bojažljiv taknu,
ko zvončići od šumornog daha.
O, ni časovi brži od zraka
kada poljubi vodu i mine,
i od pesme koju ptica u letu
roni amo ka meni s visine,
od munjevitog bubinog seva
kad protrči ispod sunčane kiše,
i od vreloga stiska ruke
koju neću držati više.
Ipak, nebo, ti daj mi samo jedno,
samo ovo: kad se prospe po svetu
ptice slobodne pesma s neba, –
daj mi dušu da je prati u letu,
svakom oskudnom zraku moj pervaz
što u bezbroj se boja preliva,
svakoj toploj ruci moj stisak,
svakoj sreći moj san da se sniva.
Prevod: Velimir Živojinović
Lying in the grass
Sweet repose, sweet rapture in the grass,
Herbs’ aroma wafting all around,
Deep tide, deep, deep drunken tide,
When blows the cloud across sky’s blue,
When upon the tiredly floating head
Sweet laughter flutters down,
Dear voice whispers and trickles
Like lime blossom on to a grave.
When in the inmost heart the dead then
Each corpse stretches and stirs,
Quietly, quietly draws breath,
Moves closed eyelids
Dead love, dead delight, dead time,
All the treasures, turned to ruins,
Touch each other with shy tinkling
Like little bells, played upon by the wind.
Hour, more fleeting than the kiss
Of a sunbeam on the mourning lake,
Than the song of the migrating bird,
Rippling down to me from the heights,
Than the scintillating flash of the beetle
When it hurries through the sun’s path,
Than the passing pressure of a hand,
Which lingers for the last time.
And yet, Heaven, grant me always just
This one thing only: for the song
Of each free bird up in the blue
A soul, that flies up with it;
Just for every scanty beam
My colourfully scintillating hem,
To every warm hand my embrace
And for every blessing my dream.
Translated by Sydney G. Swan
