Keresés ebben a blogban

2013. április 8., hétfő

Kölcsey Ferenc Elfojtódás – Tjeskoba – Suppression



Kölcsey Ferenc
Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 23.


Elfojtódás

Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki még
Az elsülyedt boldogság után,
Mint nem sírt senki még
Legfelső pontján fájdalmának,
Ki tud? ki tud?

Ah, fájdalom –
Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély,
Nincsen több, nincs sehol!

S mért nem forr könnyű szememben?
S mért hogy szívem nem reped meg
Vérözönnel keblemen?

Tjeskoba

Oh, plakati, plakati, plakati
kako još nitko plakao nije
Za srećom potonulom;
Kako još nitko plakao nije
Na najvišem vrhu boli
Tko zna? Tko zna?

Ah, boli, boli, boli
Plamene, ubojne, duboke ko moja
Nema više, nigdje nema!

Pa što mi u oku suza ne uzvrije
I zašto mi srce vrelom ne probije
Ko krvav potok grud?

Prevod: Enver Čolaković

Suppression

Oh, to cry, to cry, to cry,
Like no one has cried before
After the swallowed happiness,
Like no one has cried before
At the very peak of sorrow,
Is there anyone who can? Is there anyone who can?

Ah, pain –
Just as burning as mine, fluttering and deep,
There's no more, nowhere!

And why don’t tears flame in my eyes?
And why does my heart not burst
under the torrents of blood?

Translated by Roberta Dora Garai
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése