Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Prèvert Jacques. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Prèvert Jacques. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 9., szombat

Jacques Prèvert Pour faire le portrait d'un oiseau – Hogyan fessünk madarat? – To make a portrait of a bird – Kako sačiniti portret ptice



Jacques Prèvert  (1900, 4 février - 1977, 11 avril)
 

Images by Margaret Suchland

Pour faire le portrait d'un oiseau

Peindre d'abord une cage
avec une porte ouverte
peindre ensuite
quelque chose de joli
quelque chose de simple
quelque chose de beau
quelque chose d'utile
pour l'oiseau
placer ensuite la toile contre un arbre
dans un jardin
dans un bois
ou dans une forêt
se cacher derrière l'arbre
sans rien dire
sans bouger ...
Parfois l'oiseau arrive vite
mais il peut aussi bien mettre de longues années
avant de se décider
Ne pas se décourager
attendre
attendre s'il le faut pendant des années
la vitesse ou la lenteur de l'arrivée de l'oiseau
n'ayant aucun rapport
avec la réussite du tableau
Quand l'oiseau arrive
s'il arrive
observer le plus profond silence
attendre que l'oiseau entre dans la cage
et quand il est entré
fermer doucement la porte avec le pinceau
puis
effacer un à un tous les barreaux
en ayant soin de ne toucher aucune des plumes de l'oiseau
Faire ensuite le portrait de l'arbre
en choisissant la plus belle de ses branches
pour l'oiseau
peindre aussi le vert feuillage et la fraîcheur du vent
la poussière du soleil
et le bruit des bêtes de l'herbe dans la chaleur de l'été
et puis attendre que l'oiseau se décide à chanter
Si l'oiseau ne chante pas
c'est mauvais signe
signe que le tableau est mauvais
mais s'il chante c'est bon signe
signe que vous pouvez signer
Alors vous arrachez tout doucement
une des plumes de l'oiseau
et vous écrivez votre nom dans un coin du tableau.


Oneness, acrylic and collage (including old Japanese map) by Donna Watson

Hogyan fessünk madarat?

Fessünk először egy kalitkát,
az ajtaját szélesre tárva,
s fessünk aztán
valami kedveset,
valami egyszerűt,
valami szépet,
valamit, ami hasznos
a kismadár szemének,
s támasszuk aztán egy fának a vásznat
egy kertben,
egy erdőben,
vagy egy rengetegben,
s rejtőzzünk a fa mögé semmit se szólva,
sőt mozdulatlan.
Néha gyorsan odajön egy madár,
de olykor hosszú évek is elmúlnak,
míg elhatározza magát, hogy leszáll.
Ne veszítsük el a türelmünk,
várjunk, merengjünk.
Várjunk, ha kell, éveken át,
száz év nem a világ,
hogy gyorsan vagy lassan jön-e meg a madár,
nincs semmi összefüggésben vele,
hogy lesz-e a képnek majd sikere.
Amikor megjön a madár,
– ha megjön a madár –
mélységes csendben legyünk,
várjuk meg, amíg a kalitkába belép,
s bent van, ha már besétált egyszer,
zárjuk be ajtaját gyorsan az ecsettel.
Aztán tüntessünk el minden rácsot vigyázva,
nehogy egy csöpp is hulljon a madárra.
Fessünk aztán egy tündéri szép fát,
s a legszebb ágat
válasszuk a madárnak.
Fessük meg a zöld lombokat, a borzoló szelet,
a napban táncoló porszemeket,
a fű bogarainak zsivaját a nyári melegben,
s várjuk meg, amíg a madár dalolni kezd önfeledten.
Ha nem dalolna a madár,
rossz jel volna, azt mutatná meg - óóó -
hogy a kép rossz, csapnivaló.
De jó jel az, ha a csőre dalra rebben.
Akkor egy tollat a gyerek
a madár szárnyából gondosan kitéphet,
s aláírhatja vele boldogan
a képet!

Fordította: Végh György


Japan - coffret made with lacquer, Meiji Period

To make a portrait of a bird

First paint a cage
with an open door
then paint
something pretty
something simple
something beautiful
something useful
for the bird
then place the canvas within a tree
in a garden
in a wood
or in a forest
hide behind the tree
without saying anything
without moving an inch…
Sometimes the bird arrives quickly
but he can also take many years
before deciding
do not become discouraged
wait
wait for years if you have to
the speed or the sluggishness of the bird’s arrival
has no effect
on the outcome of your painting
When the bird arrives
if it arrives
keep the most profound silence
wait for the bird to enter the cage
and when he is inside
gently close the door with the paintbrush
then
erase all of the bars one by one
while taking care not to touch any of the bird’s feathers
then do the tree’s portrait
choosing the most beautiful branch
for the bird
paint the greenery and the freshness of the wind as well
the spray of the sun
and the noise of the animals in the grass in the heat of summer
and then wait for the bird to decide to sing
If the bird doesn’t sing
it’s a bad sign
it’s a sign that your painting is bad
but if it sings it’s a good sign
it’s a sign that you can sign
Then you very gently pluck
one of the bird’s feathers
and you write your name in a corner of the canvas.

Translated by Emil Adam


China - fragment of silk embroidered cloth, Ming Dynasty

Kako sačiniti portret ptice

                                               Elzi Anrikez

Prvo naslikati kavez
sa otvorenim vratima
zatim naslikati
nešto ljupko
nešto jednostavno
nešto lepo
nešto korisno
za pticu
zatim postaviti platno uz drvo
u vrtu
u šumarku
u šumi
sakriti se iza drveta
bez reči
bez pokreta...
Ponekad ptica dođe brzo
ali može da prođe i nekoliko godina
pre no što se reši
Ne gubiti hrabrost
čekati
čekati ako treba godinama
budući da brzina ili sporost dolaska ptice
nemaju nikakve veze
sa time da li je slika uspela
Kad ptica dođe
dočekati je u najdubljoj tišini
sačekati da ptica uđe u kavez
a kad uđe
blago zatvoriti vrata kičicom
zatim
obrisati sve rešetke jednu za drugom
pazeći da ne dodirne nijedno pero ptice
Onda načiniti portret drveta
birajući najlepšu granu
za pticu
naslikati takođe zelenu krošnju i svežinu
vetra
uskovitlanu prašinu u sunčevom zraku
zujanje buba u travi toplog leta
a onda sačekati da se ptica reši da peva
Ako ptica ne zapeva
to je loš znak
znak da je slika loša
ali ako zapeva to je dobar znak
znak značajan da je možete potpisati
Onda vrlo nežno otrgnete
jedno pero od ptice
i ispišete svoje ime u uglu slike.

Prevod: Radivoje Konstantinović
 


Jacques Prèvert Pour toi mon amour – Tenéked szerelmem – Za tebe ljubavi




Jacques Prèvert  (1900, 4 février - 1977, 11 avril)

Pour toi mon amour

Je suis allé au marché aux oiseaux
Et j'ai acheté des oiseaux
Pour toi
Mon amour

Je suis allé au marché aux fleurs
Et j'ai acheté des fleurs
Pour toi
Mon amour

Je suis allé au marché à la ferraille
Et j'ai acheté des chaînes
De lourdes chaînes
Pour toi
Mon amour

Et je suis allé au marché aux esclaves
Et je t'ai cherchée
Mais je ne t'ai pas trouvée
Mon amour

Tenéked szerelmem

Elmentem a galamb-piacra
   s vettem galambot
      tenéked
     szerelmem

Elmentem a virág-piacra
   s vettem virágot
      tenéked
     szerelmem

Elmentem az ócska-piacra
   s vettem bilincset
      tenéked
     szerelmem

És aztán elmentem a rabszolga-piacra
   kerestelek sokáig
     de nem találtalak meg
      szerelmem

Fordította: Végh György

Za tebe ljubvi

Išao sam na ptičji trg
I ptice kupio
Za tebe
ljubavi

Išao sam na cvetni trg
I cveće kupio
Za tebe
ljubavi

Išao sam na trg starog gvožđa
I lance kupio
Teške okove
Za tebe
ljubavi

A onda sam otišao na trg robova
I tražio te
Ali te našao nisam
ljubavi moja.

Prevod: Radivoje Konstantinović




Jacques Prèvert Complainte de Vincent – Vincent keserve – Vincentova tužbalica




Jacques Prèvert  (1900, 4 février - 1977, 11 avril)


Autoportrait à l'oreille bandée - Vincent Van Gogh

Complainte de Vincent

                                             A Paul Eluard

À Arles où roule le Rhône
Dans l'atroce lumière de midi
Un Homme de phosphore et de sang
Pousse une obsédante plainte
Comme une Femme qui fait son enfant
Et le linge devient rouge
Et l'homme s'enfuit en hurlant
Pourchassé par le soleil
Un soleil d'un jaune strident
Au bordel tout près du Rhône
L'homme arrive comme un roi mage
Avec son absurde présent
Il a le regard bleu et doux
Le vrai regard lucide et fou
De ceux qui donnent tout à la vie
De ceux qui ne sont pas jaloux
Et montre à la pauvre enfant
Son oreille couchée dans le linge
Et elle pleure sans rien comprendre
Songeant à de tristes présages
L'affreux et tendre coquillage
Où les plaintes de l'Amour mort
Et les voix inhumaines de l'art
Se mêlent aux murmures de la mer
Et vont mourir sur le carrelage
Dans la chambre où l'édredon rouge
D'un rouge soudain éclatant
Mélange ce rouge si rouge
Au sang bien plus rouge encore
De Vincent à demi mort
Et sage comme l'image même
De la misère et de l'amour
L'enfant nue toute seule sans âge
Regarde le pauvre Vincent
Foudroyé par son propre orage
Qui s'écroule sur le carreau
Couché dans son plus beau tableau
Et l'orage s'en va calmé indifférent
En roulant devant lui ses grands tonneaux de sang
L'éblouissant orage du génie de Vincent
Et Vincent reste là dormant rêvant râlant
Et le soleil au-dessus du bordel
Comme une orange folle dans un désert sans nom
Le soleil sur Arles
En hurlant tourne en rond


Vincent keserve

Arles-ban ahol a Rhône folyik
Félelmes déli ragyogásban
Egy vér- s foszfor-ember zokog
Oly szörnyűséges jajgatással
Ahogy vajúdó nő szokott
És vörös lesz rajta az ing
És hörögve fut ez az ember
Mert űzi a nap a kegyetlen
Mely csikorog s mint sárga láng ég
Fut a bordélyba a Rhône-partra
Mint az egyik háromkirály
Kezében képtelen ajándék
Szeme gyöngéd-kéken borong
Valójában égő s bolond
Mint ki nem féltékeny s aki
Mindenét az életnek adja
És vászonba csavart fülét
Egy szegény lánynak megmutatja
És az sír és semmit sem ért
Baljós jelnek nézi hanem nem
Merné megfogni semmiért
E szörnyű s lágy kagylót amelyben
A holt szerelem jajai
S a művészet embertelen
Hangjai tengerzajba fúlnak
Majd meghalni a kövezetre hullnak
A szobában ahol a hirtelen
Vörösen fölrikácsoló vörös
Dunyha vörössége egybeszakad
A félhalott Vincent még friss-vörös
Vérével
S bölcsen mint a szánalom
És a szerelem szobra
Nézi szegény Vincent-t
Akit lesújtott saját vihara
Aki a kőre roskad
Mely egyik legszebb képén nyúlik el
S a vihar megnyugodva távozik
Tovagurítva véres hatalmas hordait
Vincent lángelméjének vihara
S Vincent marad alszik s álmodva nyög
És a nap a bordély fölött
Mint névtelen sivatagban hibbant narancs
A nap fönt Arles egén
Üvöltve átgörög.

Fordította: Csorba Győző


Vincentova tužbalica

                                                  Polu Elijaru

U Arlu gde se valja Rona
U strašnoj svetlosti juga
Jauče neprestano
Kao na porođaju žena
Posteljina je sva crvena
I čovek urlajući beži
Skitnica suncem progonjena
Suncem cvileće žutim
U bordel kraj Rone se uputi
I stiže kao kralj biblijski
Sa svojim besmislenim darom
Plave oči odaju dobrotu
Pogled bezumni pogled prodorni
Onih koji sve daju životu
Onih koji nisu ljubomorni
Pokazuje jadnoj devojčici
Uvo svoje u platno smotano
A ona plače ne razume
Na znamenja tužna misli
Gleda no dar ne sme da uzme
To je strašna i nežna školjka
Gde se ljubavna žalopojka
Sa šumom mora i neljudskim
Glasovima umetnosti sliva
Ti zvuci odlaze da umru
Na podu sobe s pločicama
Gde jarko crvena perina
To svoje crveno crvenilo
Meša sa krvlju još crvenijom
Polumrtvog ranjenog Vinsenta
Nemog kao slika
Ljubavi i bede
Bez godina devojče nago
Jadnoga Vincenta gleda
Što od svoje oluje strada
Zgromljen na pod kameni pada
Na svojoj najlepšoj slici leži
A oluja već strašna beži
Noseći sa sobom burad punu krvi
Njegovog genija oluja blistava
A Vinsent ostaje da u hropcu spava
Dok sunce iznad bordela
Kô narandža poludela
U pustinji smrti
Sunce iznad Arla s urlikom se vrti

Prevod: Radivoje Konstantinović