A Washingtoni Tudományegyetemen egy termodinamikai vizsgán nem mindennapi pótkérdést kaptak a vizsgázók: A pokol jellege exoterm vagy endoterm? A kapott válaszok közül egyet annyira szellemesnek tartott a professzor úr, hogy továbbította kollégáinak.
A válasz:
Először is tudni kell, időegységben hogyan változik a Pokol tömege. Tehát meg kell állapítani, hogyan változik a Pokolba jutó és onnan kiszbaduló lelkek száma. Feltételezem, hogy az egyszer Pokolba jutott lélek onnan többé nem szabadul, tehát egyetlen lélek sem távozik.
Ami a Pokolba jutók lélekszámát illeti, egyes vallási tanok szerint, a más vallásúak közül minden lélek a Pokolba jut. Mivel a fenti tételt több vallás is vallja és a földi halandók csak egy vallásnak lehetnek hívei, a lelekek bizonyos száma a Pokola jut. A népszaporulat alapján feltételezhető, a Pokolba jutó lelkek száma hatványozottan nő. Még figyelembe kell venni a Pokol űrtartalmának változását, mert Boyle törvénye alapján az állandó nyomás és hőmérséklet csak úgy tartható fenn, ha a Pokol űrtartalma a lélekszámmal egyenes arányban nő.
Így két lehetőség adott:
- Ha a Pokol űrtartalmának növekedése kisebb a Pokolba jutók lélekszámának növekedésétől, akkor a Pokol hőmérséklete és nyomása addig fog nőni, míg fel nem robban.
- Ha a Pokol űrtartalma a Pokolba jutók lélekszámától gyorsabban nő, a hőmérséklet és a nyomás csökkenése a Pokol megfagyásához vezet.
Melyik a helyes válasz?
Ha elfogadom a tételt, melyet gólyakoromban kaptam egy Teréz-anya csoporthoz tartozó kolléganőmtől: „... előbb hűl ki a Pokolban a tűz, minthogy veled aludjak“ és számításba veszem a nyers valóságot, hogy eddig nem aludtam vele , a 2. válasz nem lehet helytálló. Ezzel bizonyítom a Pokol exoterm voltát, tehát nem fog kihűlni.
A vizsgázók közül egyedül a válaszadó kapott kitűnő osztályzatot.
P.s. Ezt a választ beiktattam az általam írt Kertészeti kémia I tankönyvbe:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése