Keresés ebben a blogban

2012. június 26., kedd

Az almáról – másként



 
Az alma a középkor misztikusai szerint a beavatottak jelvénye, a megismerés eszközeként a halhatatlanság lehetőségét is magában rejti. Honnan is ered?



 
A Heraklesz által megszerzett Heszperiszek almái a halhatatlanság ajándékát adták. A három alakban megjelenő Hold - istennő nyújtotta át Parisz-nak az almát, hogy ezzel az útlevéllel juthasson el Elüszion mezőire, azaz halhatatlanná váljék.

A germán istenek is egy aranyalmának köszönhették halhatatlanságukat.

Az aranyalma a mindenhatóságra, az országalma az országra kiterjedő hatalomnak a felségjelvénye. Gömbje, mint tökéletes forma, a hatalom tökéletességére utal. A felső és alsó félgömb, melyet egy öv választ el, a szellemi és anyagi harmónia egységére, az isteni és a földi hatalom elválaszthatatlanságára utal. Először csak a római császárok méltóságjelvénye volt, a kereszttel ellátott gömb a Német - római Birodalom uralkodójának felségjelvénye lett.


 
A magyar országalma is a koronázási jelvények egyike, mely a király hadúri méltóságát jelképezte, István I. király óta van használatban. Az eredeti elveszett, a mai országalmát a 14. században az eredeti pótlására készítették .

Az almának nagy volt a szerepe a magyar népi hitvilágban is, mint a termékenység illetve szerelem jelképe. Ismeretes volt mint szerelmi ajándék, az almával való eljegyzés vagy lakodalmi díszítés.
Ma már nem tudatos az eredeti hiedelemháttér, de jellemző, hogy a jellegzetes karácsonyi és újévi ételek és szokások között jelen van az alma.
Egy példa a sok közül: A testi szerelem megismerésének szándékát szimbolizálja az alma, melyet (Magyarhonban) a legény küld a lánynak s a válasz abból derül ki, hogy az almát felvágva vagy egészben kapja-e vissza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése