Keresés ebben a blogban

2012. június 26., kedd

Néhány almával kapcsolatos hagyomány – hiedelem és a „tiltott gyümölcs”.


 
A testi szerelem megismerésének szándékát szimbolizálja az alma, melyet (Magyarországon) a legény küld a lánynak s a válasz abból derül ki, hogy az almát felvágva vagy egészben kapja-e vissza.

A lány Luca napján elkezd enni egy almát. Luca napjától Karácsonyig minden nap az almába harap. Az utolsó falatot Karácsonyra hagyja – az utcára megy vele és az első szembejövő – vagy olyan nevű lesz a férje.

Almaöntés – szilveszteri népszokás: Vendégjáróban a fiúk egy szakajtó almát öntenek a kislányok, a legények egy vékányit a szeretőjük ölébe, majd felköszöntik a ház népét.

Mezőhegyesi népszokás: Almát tesznek vizet tartalmazó edénybe vagy kútba,, hogy az abból ivó ember vagy állat egészséges legyen.


Hogyan lett a tiltott gyümölcsből alma?

A Vulgata  és a Halotti beszéd is csak tiltott gyümölcsről szól.

"Mennyi malasztban teremté először Isten a mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki a paradicsomot házul. És a paradicsomban való minden gyümölcsből, mondta neki, hogy éljen, csupán egy fa gyümölcsétől tiltá el. De mondá neki, miért ne egyék. "Bizony, amely napon eszel azon gyümölcsből, halálnak halálával halsz." Hallá holtát az ő teremtő Istenétől, de feledé. Engede az ördög intésének, és evék azon tiltott gyümölcsből. És azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala a vize, hogy a torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de az ő egész fajának halált evék." (HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS 3. rész - részlet, Pais Dezső szövegértelmezése.)


A népies egyházi közhit szerint a paradicsomi jó és gonosz tudásának fája almafa volt s gyümölcsének csukája akadt meg Ádám torkán .

Pallas Nagy Lexikona természetesnek tartja, hogy a Paradicsomi fa almafa volt: "A paradicsomban az első embert a szép alma már ott csábítgatta."


A Talmud állítása nyomán a tudásfa gyümölcse, melybe első szüleink Isten tilalma ellenére beleharaptak a Citrus pomum Adami Risso nevű citromfajnak tartós, jóillatú, tojásdad alakú gyümölcse - Ádám-alma, paradicsom-alma, a zsidók köznyelvén eszrog. Aranyszínű héján egy vagy több behorpadás van, melyet a zsidók Éva-harapásnak neveznek. Ezt a termést zsidó-almának is nevezik, Mózes 3. könyve hadarfa gyümölcse néven említi. A zsidók az őszi sátrak ünnepén, pálmalevél, fűzfa - és mirtuszágakkal bokrétába kötve, mint ünnepi bokrétát a reggeli ájtatosságon, a 113 - 119. zsoltár éneklése közben kezükben tartják.

Az a feltevés, hogy a jó és gonosz tudásának fája almafa volt, először a latin szerzőknél bukkan fel az Énekek énekében (8,5) – nem a Vulgata alapján.
...
Az almafa alatt költöttelek fel téged. (Károly Gáspár fordítása).


Hogy a tiltott gyümölcs szimbóluma a köztudatban az alma, latin sajtóhibának köszönhető. Rossz, gonosz latinul malus, az ékezettel írt mālus szó jelentése almafa.
 A Vulgata másolásakor a malus mālus – ra sikeredett – így Károly Gáspár fordítása már nem meglepő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése