Keresés ebben a blogban

2012. július 10., kedd

Környezetvédelem???

Tíz éven keresztül vezettem egy nemzetközi kutatócsoportot: a Tisza Martonos - Becsei gát szakaszán tanulmányoztuk a folyó ökológiai rendszerében bekövetkezett változásokat a 2000. - ben történt cianidszennyezés után. Egy kis ízelítő munkásságunkból - okulásként!



Számtalanszor hangoztatott tény, hogy az élőlények és az "élettelen" környezet egységes egészet alkotnak, melynek csak egy tagja az ember, de tevékenységével döntően befolyásolja egy - egy ökológiai rendszer életét. Nagyon szép felhívások figyelmeztetnek, és fogadalmak hangzanak el, az egészséges környezet megvédésének érdekében, mégis, kutatásaink kapcsán is, elsősorban arról a képmutatásról, cinikus magatartásról szeretnénk szólni, mellyel a mindennapi életben találkoztunk/ találkozunk.
A Tisza Martonos - Becse szakaszán a vizsgált periódus alatt halpusztulást a Törökbecsei kasrendszerű heltenyészetben 2002 februárjában, májusában és júliusában, a Kapitányréti halastóban 2003 októberében, a martonosi XII kanálisban 2003 májusában, a horgosi XI kanálisban 2004 júniusában észleltünk. Az illetékes hatóságok a halpusztulás okait az oldott oxigén hirtelen csökkenésére vezették vissza. A valóságban minden esetben kimutatható volt a környezetre veszélyes, idegen anyagok jelenléte – magas felületi feszültséggel rendelkező anyagok, magas nitritkoncentráció, peszticidek, stb., kivéve a törökbecsei kasrendszerben a 2002. júliusában történt halpusztulást, melynek oka a daktilogirus által okozott fertőzés volt. A Tiszában és a hozzátartozó kanálisrendszerben valamint a Körös patakon egymást követték a halpusztulást nem okozó  kisebb - nagyobb, reducens anyagokat tartalmazó szennyeződések. A nagyobb méretű szennyeződésekre megpróbáltuk időben felhívni a hatóságok figyelmét, de következetesen válaszként az elhallgatás érkezett.
Néhány komolyabb szennyeződés eredetének meghatározása érdekében  próbáltunk adatokat kérni a megfelelő magyarországi intézetektől is, de az adatok titkosságára hivatkozva, udvarias elutasításban részesültünk.
Több esetben kértek fel bennünket egy - egy üdülőközpont medence vagy magánkézben lévő halastó vízminőségének ellenőrzésére. Többször, jóindulatúan figyelmeztettük a tulajdonosokat a szabványok által meghatározott vízminőségtől való jelentős, negatív irányú eltérésekre. A vízminőség javítása érdekében egy esetben sem következett be hatékony intézkedés (gyakoribb vízcsere, fertőtlenítés, a fürdőzők számának korlátozása figyelembe véve a víztömeget, stb.) - jelszó: akkor már a vállalkozás nem gazdaságos. (Jó lenne tudni, az ellenőrzésnek így mi értelme volt!?). Egyetlen kivételt képezett a Csókai Önkormányzat területén lévő, nyilvános ártézikút fertőtlenítése.
A martonosi Csurgó - kanális vize 2004. nyarán és a Körös patak vize 2005. tavaszától a mai napig folyamatosan a szennyvíz kategóriába tartozott/ tartozik. Senki sem tartotta/ tartja fontosnak a szennyeződés eredetének felderítését. Pedig a Körös patak vizében legújabb eredményeink szerint az arzén koncentrációja a megengedett határértéknek többszöröse.
Az oldott oxigén koncentrációjában hirtelen változásokat a nyári hónapokban sem tudtunk kimutatni. A folyó Martonos - Becse szakaszán az oldott oxigén koncentrációja évszakonként és az időjárási tényezőktől függően jelentősen változik, de a változások folyamatosak, melyekhez a folyó faunája alkalmazkodni tud. Ezt azért tartjuk fontosnak kiemelni, mert az esetleges tömeges halpusztulásokat követően az illetékes hatóságok rendszerint az oldott oxigén hirtelen csökkenésének magyarázatához folyamodnak, nem pedig a tényleges okok feltárásához.

Részlet A KÁRPÁT-MEDENCE KÖRNYEZETBIZTONSÁGA Kiskunfélegyháza, 2006. november. 17-18. tanácskozásra készített Az észak-vajdasági Tisza-vidék legégetőbb környezetvédelmi  problémái című publikációmból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése