Slobodan Boco Bajić (Banja Luka 1951 - )
Uličar
Iznenadni ljetni pljusak.
zbližio nas
Vezao dim cigarete
i osmijeh
širok poput
izlivene rijeke.
Tajna je bila
zabranjena riječ,
a prisvojna zamjenica
stid.
U taj svijet
mogao je ući svako
i trajati kraće
od sjenke prolaznika
ispod tinjalice.
S kurvom sam nevin drugovao.
Uzeti, dijeliti, dobivati ,
jedna je riječ:
Ja,
njene priče čarobne,
prinesene
na oštrici noža,
Ona,
moju nevinost.
Trajalo je
dok se nismo zamijenili.
Oprost ne dobih .
9.03.2013.
Csavargó
A hirtelen jött nyári zápor
hozott össze bennünket.
hozott össze bennünket.
Összekötötte a
cigarettafüstöt
és a megáradt folyóhoz
hasonló széles
mosolyt.
A titok a tiltott
szóban rejlett,
a birtokos névmásban
a szégyen.
Ebbe a világba
mindenki beléphetett
de még addig sem
lehetett jelen mint
a járókelő árnya a lámpás
alatt.
A szajhával ártatlanul
barátkoztam.
Elvenni, osztani, kapni,
egyetlen szó:
Én,
borotvaélen
hozott
csodálatos meséjét,
Ő,
ártatlanságomat.
Addig tartott,
míg helyet nem cseréltünk.
Nem kaptam feloldozást.
Fordította: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése