Keresés ebben a blogban

2013. október 18., péntek

Varga Imre Virág, madár: értelmét venné a szónak – Ptica i cvet: smisao bi od reči oduzeli

Varga Imre portréja

Varga Imre Kisgyarmat, 1950. február 5. –


Virág, madár: értelmét venné a szónak

A kalandnak vége.
Megütöttem.
Könnyű szerető?
Áll emberrel arcul ember.
Visszakoznom nem lehet;
végig kell játszanom, amit kezdtem,
bár a játék s csácsogás ellenére is.
A dalbéli szép violák szirma lehullt,
és a porban – lábam körül – ama pacsírták.
Virág, madár – értelmét venné a szónak,
elmarad hát tőlünk a szép közös ének,
elteszem öreg gitárom,
s hagyd el te is: „virágom, tőled búcsúzom”;
ezt így nem lehet.

Zúdul a hó.
Előttünk egy teljes tél.
A miénk. Ha velem maradsz.

Ptica i cvet: smisao bi od reči oduzeli

Kraj je avanture.
Udarih je.
Laka ljubavnica?
Stoji s čovekom udareno lice.
Povući se ne mogu;
uprkos igri i čavrljanju,
što započeh moram odigrati.
Otpale su liske lepog šeboja iz pesme
i u prašini su – uz moje noge – one švrljuge.
Ptica i cvet – smisao bi od reči oduzeli,
izostaje lepa naša zajednička pesma,
pospremih staru gitaru,
i ti ostavi: „srce, opraštam se“;
tako se to ne može.

Pljušti sneg.
Ispred nas je čitava zima.
Naša je. Ako ostaješ.

Fordította: Fehér Illés

Objavljeno: Ezüst híd – Srebrni most (2011)
                                            Családi kör, Novi Sad
 


1 megjegyzés: