Keresés ebben a blogban

2014. január 23., csütörtök

Slobodan Bošković Vidi li neko – Látja-e valaki

Bošković, Slobodan portréja


Slobodan Bošković Kolašin, 12. 06. 1947. –


Vidi li neko

Vidi li neko osim mene
plamene noževe
kako putuju nebom

Vidi li jutro
pomračeno pre pomračenja

( kako klizi
kako potanja u praznini
okean
metalni sin
potomak zvezdanog roba )

Vidi li neko vatrena izvorišta
od kojih se poslije hlađenja
iskivaju noževi

Vidi li neko noževe
kako padaju s neba
pravo
u moje srce

( evo
krvari iz šupljina
svod plavi
-nećemo biti sami )



Látja-e valaki

Rajtam kívül látja-e valaki
az égen végigvonuló
lángoló késeket

Látja-e sötétedés előtt
a reggeli homályt

(a csillagokba szerelmes leszármazottja
az óceán
a fémfiú
hogyan csúszik
hogyan tűnik el a semmiben)

Látja-e valaki a lángoló kezdetet
melyből lehűlte után
késeket kovácsolnak

Látja-e valaki hogyan hullanak
a kések az égből
egyenesen
szívembe

(íme
üregekből vérzik
a kék boltív
– nem leszünk egyedül)

                                   Fordította: Fehér Illés


Bošković, Slobodan (Boskovity Szlobodán) 1947-ben Kolašin-ban (Kolasin – Montenegró) született. A Banja Lukai Tudományegyetem Elektrotechnikai karán elektronikából és távközlésből diplomázott. A volt Jugoszláviában az egyik első rakétaszakértő.
Első versei 1964-ben a „Stvaranje” (Alkotás) irodalmi folyóiratban jelentek. Jugoszláviában, majd Bosznia Hercegovinában versei, elbeszélései a legjelentősebb irodalmi folyóiratokban és napilapokban kaptak/ kapnak helyet.
Eddig hat verseskötete, két elbeszéléskötete, öt regénye valamint több mint tíz könyve álnéven jelent meg. Verseit, elbeszéléseit orosz, német, francia, török és arab nyelvre fordították. Jelentős irodalmi kitüntetésekben részesült. Banja Lukán él és alkot.
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése