Đuro Damjanović
Goleši kod Banja Luke 6. maj 1945. – Banja Luka
25. februar 2009.
Vreme protiv tebe
Ti znaš
kategorije gladi, kategorije žeđi,
Kategorije
istine;
Ti znaš
filozofiju, estetiku, istoriju;
Sintezu
fluorescentne jeseni u sonetima
Bezgrudih
pesnika;
Ti znaš samo
ulice u kojima imaju
Biblioteke i
knjižare;
Staro si se na
Sartru, umro na Malrou,
okemenio na Kamiju.
Ti znaš koje vode
mute, koje bistre,
Vode koje stoje,
koje teku,
Vode žute, i vode
plave,
Vode pomora, i
vode govora.
Ti znaš ko jede,
ko pije,
Ko spava, ko
sanja,
Ko leži,
Ko laže,
Ko plače,
Ko peva.
Ti si taj što
zna, ta pobeda, taj monument,
Ta tragedija.
Ti si taj
nokturno,
Ti si ta nirvana.
Kad bi imao pune
ruke koliku punu glavu,
Bio bi
najveličanstvenija živa harmonija,
Ali ti si nesklad
Između knjige i
hleba,
Između mozga i
kostiju,
Između sebe i
sebe.
I umesto hleba, u
rukama ti imaš
pregršt snega.
Šta vredi biti
pametan
A željan biti
svega.
Ali ti si veći od
onog koji ne zna ono što ti znaš,
Ali ti si veći od
onog koji zna ono što ti ne znaš
Ti si taj, dakle:
Taj koji je sam
sebi osigurao život
posle smrti,
Taj kojem su
osigurali smrt pre smrti,
Taj koji ne može
da ne zna i ne može da ima,
Taj kojem treba
dati hleba, a njemu dati
snega.
Šta vredi biti
pametan
A biti željan
svega.
Ellenfeled az idő
Te
ismered az éhség változatait, a
szomjúság változatait,
Az igazság változatait;
Ismered a filozófiát,
esztétikát, történelmet;
A hant nélküli költők
Szonettjeiben fluoreszkáló
ősz szintézisét;
Csak azokat az utcákat
ismered ahol
Könyvtárak és
könyvkereskedések vannak;
Sartre-n nevelkedtél,
Malroux-val haltál,
Camus-on kövültél meg.
Te tudod melyik víz
zavarosodik, melyik tiszta,
Melyik az állóvíz, melyik
hömpölyög,
Ismered a sárga vizet, a
kék vizet,
A halált hozó vizet és a
beszéd vizét.
Te tudod ki eszik, ki
iszik,
Ki alszik, ki álmodik,
Ki fekszik,
Ki hazudik,
Ki sír,
Ki dalol.
Te vagy az aki tudja: ez
győzelem, ez emlékmű,
Ez tragédia.
Te vagy az a szerenád,
Te vagy az a nirvána.
Ha mint a fejed kezeid is
tele lennének
A legtökéletesebb élő
harmónia lennél,
De nem vagy az összhang
Könyv és kenyér között,
Agy és csontváz között,
Magad és magad között.
És kenyér helyett kezeidben
havat tartasz.
Mit ér az értelem
És a mindenért lelkesedés.
De te több vagy annál, aki
nem tudja azt amit tudsz,
És több vagy annál, aki
tudja azt amit te nem tudsz
Tehát te vagy az:
Te vagy az aki biztosította
magának halála után
az életet,
Az akinek halála előtt
biztosították halálát,
Az aki nem engedheti meg
magának a nemtudást és birtoklást,
Az akinek kenyeret kell
adnia, de éki
havat adnak.
Mit ér az értelem
És a mindenért lelkesedés.
Fordította: Fehér
Illés
Damjanović, Đuro (Damjanovity Gyuro)
(1945 – 2009) író, költő, elbeszélő. A Belgrádi Tudományegyetem Bölcsészkarán
diplomázott. 1974-ben jelent meg Goli mjesto (Meztelen hely) című elbeszélése
amiért 1977-ben élesen bírálták. Ezután visszavonult, az alkoholban keresett
menedéket.
Versei a legrangosabb antológiákban szerepelnek. Tiszteletére a Szerb
Köztársaság Írószövetsége nevét viselő irodalmi kitüntetést létesített.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése