Somlyó György (Đerđ Šomljo)
Balatonboglár, 1920. november 28. – Budapest, 2006. május 8.
Ne most
Ne most Halogatja – mint mindig minden
dolgát ügyest bajost vegyest – mintha valami
mindig hiányzott volna még bár tudta hogy
hogy végül majd akkor is hiányozni fog
és minden beteljesedést felfal a hiány
halogatta hogy a légyotton se légyen ott
hogy ne kelljen leírnia a végén azt a szót
hogy még ne érjen egymáshoz az itt s az ott
mint az óralapon a mutatók
mindig mindent halogatott
most már elért
a perchez mikor többé nincs mit halogatnia
se még se meddig se miért
nem zúdul váratlanul nyakába a várva
várt merénylő csók a kijáratot elállva
nem kell (vele együtt) kimenekülnie (előle) az üres éjszakába
és aztán bánni bánni bánni mégse bánva
nem várnak tetőzést a felrakott versfalak
már minden csak utánnyomat csak másolat
(s ha még én vagyok én)
(s ha az még az enyém)
halogatom halálomat
(Ne most)
Ne sad
Ne sad Odlaže – kao uvek svaki
moguć nemoguć izmešan posao – kao da
je uvek nešto falio iako znao da
da na koncu konca i tad će faliti
i svakog ostvarivanja progutaće manjak
odlagao da ni na budi tamo ne bude tamo
da na kraju ne bi morao napisati onu reč
da još ne dotiču tu i tamo
kao kazaljke sata
sve je uvek odlagao
sad je već stigao
do trenutka kad više nema šta odlagati
ni još ni dokle ni zašto
ne obasipaju ga iznenada toliko željeni
poljupci iz zasede preprečivši prolaz
ne treba (zajedno s njom) u gluhu noć (ispred nje) pobeći
i zatim žaliti žaliti žaliti ipak ne žaleći
složeni zidovi od stihova ne čekaju kulminaciju
sve je već samo pretisak samo kopija
(i ako sam ja još ja)
(i ako je to još moj)
odlažem svoju smrt
(Ne sad)
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése