Keresés ebben a blogban

2014. december 31., szerda

Tandori Dezső Lépcsők se föl, se le – Stepenice ni gore, ni dole


Tandori Dezső (Deže Tandori) Budapest, 1938. december 8. –



Borító

Molnár Imre: Akadályok – Prepreke 

Lépcsők se föl, se le

                   Nem kívánok semmi elérhetetlent:
                   nem kívánok semmi elérhetőt.
                   A *t kivánom.
                   – – – – – –
                  *

Mindig
nünk kell valami
iránt, nehogy
hessünk valami iránt.
Ugyanaz fellebbenti, elfedi

– –

Mi kezdődhetne
anélkül, ahonnan!

Vagy nem fér-e el ugyanott
egy meglevő és egy hiányzó?
Szükség van-e egyáltalán
erre a megkülönböztetésre?

– –

                   „Csak árnyékomat nézte,
                   nem látta, hogy mosolygok;
                   csak engem nézett,
                   nem látta, hogy”

Stepenice ni gore, ni dole

                   Ništa nedostižnog ne želim
                   ništa dostižnog ne želim.
                   Želim *g.
                   – – – – – –
                  *

Uvek
mo prema
nečemu, da ne
bi li prema nečemu.
Isto otkriva, pokriva

– –

Šta bi se moglo početi
bez odakle!

Ili ne stane li na isto mesto
što postoji i što nedostaje?
Uopšte dal je potrebno
takvo razlikovanje?

– –

                  „Samo mi je senku gledala,
                  nije videla da se smeškam;
                  samo je mene gledala,
                  nije videla da“

Prevod: Fehér Illés


Borító

Molnár Imre: Akadályok egy vándor útján – Prepreke na putu lutalice

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése