Tandori
Dezső (Deže Tandori) Budapest, 1938. december 8. –
Molnár Imre: Akadályok – Prepreke
Lépcsők
se föl, se le
Nem kívánok semmi
elérhetetlent:
nem kívánok semmi
elérhetőt.
A *t kivánom.
– – – – – –
*
Mindig
nünk kell valami
iránt, nehogy
hessünk valami iránt.
Ugyanaz fellebbenti, elfedi
– –
Mi kezdődhetne
anélkül, ahonnan!
Vagy nem fér-e el ugyanott
egy meglevő és egy hiányzó?
Szükség van-e egyáltalán
erre a megkülönböztetésre?
– –
„Csak árnyékomat nézte,
nem látta, hogy mosolygok;
csak engem nézett,
nem látta, hogy”
|
Stepenice ni gore, ni dole
Ništa nedostižnog ne želim
ništa dostižnog ne želim.
Želim *g.
– – – – – –
*
Uvek
mo
prema
nečemu,
da ne
bi
li prema nečemu.
Isto
otkriva, pokriva
– –
Šta
bi se moglo početi
bez
odakle!
Ili
ne stane li na isto mesto
što
postoji i što nedostaje?
Uopšte
dal je potrebno
takvo
razlikovanje?
– –
„Samo mi je senku gledala,
nije videla da se smeškam;
samo je mene gledala,
nije videla da“
Prevod:
Fehér Illés
|
Molnár Imre: Akadályok egy vándor útján –
Prepreke na putu lutalice
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése