Petri György
Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16.
Halálrajz
Ki ezt, ki azt.
Rettegünk, rakosgatunk - Ki hitte volna, lepergetni életünk, mint egy spulnit! Reméltem, rendezett kiskertben mívelek költészetet; mint sufniban a vén, teszek-veszek. Nem így, másként alakul, de ahogy, úgy van jól. Nem adatnak a hűs nyárvégi esték, csak a hirtelen, hideglelős öregség. De úgy fordulok be az ismerős úton, hogy a megállóig már nem. És tudom - |
Crtež smrti
Ko ovog, ko onog.
Strahujemo se, spremamo –
Ko bi verovao,
kao sa rolne
odmota nam se život!
Nadao sam se u urednom
vrtu ću se poezijom baviti;
preturam, kao starac u drvari.
Ne ovako,
stvari uzele drugi tok,
ali kako je, tako je, dobro je.
Nisu doživljene sveže letnje večeri,
samo starost, drhtava, iznenadna.
Ali u poznatu ulicu tako svraćam,
da do stajališta već ne. I znam –
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése