Ilija Lakušić
Lijeva Rijeka 1947. –
Štamparija, vatra i
pregovori
I
tako Petar Petrović,
tvorac knjige i rečenice, pretopi slova u kuršume, u sitne tablete i moćne antibiotike, ljekove protiv terora i drugih boleština. Neka nemam štampariju, neću ni pisati ni govoriti dok ne ozdravim, dok se tuđina ne oslobodim... ...ludo je mudrovati, ludo pametan biti, sa tuđom šakom u perčinu, govoraše Petar Petrović stiješnjen sa svih strana. I dade nalog vatri: neka se slova pretope, neka se pripreme za drugu priču – za druge razgovore. Milina bijaše gledati kako gospoda pregovarači iz slavne štamparije, iz pretopljenih slova sklopiše vrele rečenice. Milina bijaše gledati kako toplim rafalima, punim viteškog razumijevanja, dočekaše neprijatelja. Ah, to je sjaj i slava nezadrživih čitalaca sa ljutim slovima u cijevima koji, biranim suglasnicima i preciznim nišanima, zaustaviše silu i objasniše slobodu. Nježne samoglasnike, naročito nepostojano A, sačuvaše za pregovore, za zadnji metak uz kafu. Mnogi su borci, hrabri štampari, tih godina stradali od interpunkcije. Ah, samo rijetki znali su kako se rukuje akcentima. U velikim bitkama, u viteškim poslovnim poduhvatima, u Crnoj Gori - u brdoteci, mnogima je kratkosilazni prosvirao kroz tjeme. Ah, danas slavni je grob već podivljali grm – grm na kome rastu izdanci mlade ćirilice. |
Nyomda, tűz és tárgyalások
És
így, Petar Petrović,
könyv-
és mondat-alkotó,
a betűkből
golyókat csinált,
apró
tablettákat és
hatásos
antibiotikumokat,
terror
és egyéb kórok
elleni
orvosságot.
Nincs
nyomdám, semmi vész,
míg
meg nem gyógyulok,
míg az
idegenektől meg nem szabadulok,
írni
se, olvasni se fogok...
...idegen
tenyérrel varkocsban
bolondság
bölcselkedni,
bolondság
gondolkodni,
mondogatta
Petar Petrović,
minden
oldalról szorongatva.
És
megparancsolta a tűznek:
alakítsa
át a betűket,
más
történetre készüljenek
– másfajta
beszélgetésekre.
Öröm
volt nézni,
ahogy
a híres nyomdában
a
tárgyaló urak
az
átváltozott betűkből
forró
mondatokat állítottak össze.
Öröm
volt nézni,
ahogy tele
vitézi megértéssel,
meleg
sörtüzekkel
várták
az ellenséget.
Hej,
ez a dühös betűkkel felfegyverzett
feltartóztathatatlan
olvasók
sikere
és dicsősége,
válogatott
mássalhangzókkal,
pontosan
célozva
a
haladást megállították,
a
szabadságot megmagyarázták.
A
gyengéd magánhangzókat,
különösen
az ingatag Á-t,
a
tárgyalásokra hagyták,
kávé
melletti utolsó golyó.
Azokban
az években sok harcos,
bátor
nyomdász a központozás áldozata lett.
Hej,
csak kevesen tudták,
a
hangsúlyozással hogyan kell bánni.
A nagy
csatákban,
a
lovagias üzleti vállalkozásokban,
Montenegróban
– a hegytárban,
a gyors-landolás
sok
fejet talált el.
Hej, a
ma dicső sír
már
elvadult bokor
–
bokor, melyen fiatal
cirill-hajtások
nőnek.
Fordította:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése