Slavica Pejović Mokrin 17.
novembar 1948. –
Korona, moja pesma Korona. Usud naš ili spas Naše nestajanje Crna zvezda koja spaja i razdvaja otvara oči slepima i srca zaključana I sudi postojanje naše nagoni da postojimo darova
svesni Božijih .. života…ljubavi duše svoje… Sa njom moċ smo i nemoċ A ona plima i oseka more koje nosi bisere i suze tugu nevoljenih i strast zaljubljenih tek rodjenih Corona naš raj i naš pakao Sa i bez jabuke Praroditeljske… 16. mart 2020.
|
Korona, az én költeményem Korona. Átkunk vagy
megmentőnk Tűnésünk Vörös
csillag mely összeköt
és elválaszt vak
szempárt zárt
szívet tár És
létünk felett ítélkezik kötelez
legyünk tisztában az Isten.. az
élet… a szerelem… a lélek…
adta ajándékokkal Vele hatalmasak
vagyunk és elesettek Ő meg apály
és dagály gyöngyöket
és sírást az
elvetettek bánatát a
szerelmesek és most
születettek szenvedélyét sodró
tenger Corona mennyünk és gyehennánk Almával
és nélküle Ősi… 2020.
március 16. Fordította:
Fehér Illés
|
Izvor:
http://thejasmincollors.com/?p=1907
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése