Ady András De hiszem, értetek még visszajövök – Ali verujem, zbog vas ću se još vratiti

   

Ady András Csíkszereda 1976. július 12. –

De hiszem, értetek még visszajövök   kedves feleségem el kell mennem egy időre nem nem más nő van az ügyben nem arról van szó hogy kitaláltam magamnak egy utazást egy kiszállást csak hogy hódíthassak még még-egyszer tán... kedves lányom el kell utazzak egy kicsit nem tudom mennyi időre és nem tudlak magammal vinni kérlek ne haragudj és ne is képzeld hogy nem vágyódok közben haza haza-hozzád... egyszer... kislányom erről nem is tudtál s Noémi te is csak miután könyvestől könyveim által ideköltöztem örökre csak az után tudtál róla egyszer Afganisztánba majd onnan Szíriába akartam menni tudni akartam s tudatni mindenki mással milyen ott az élet és mindenek felett milyen ott az élet-halál... most már késő odamennem de úgy döntöttem még nem késő egy olyan országba mennem ahol nincsenek szögesdrótok ahol nem kell saját másokra mindig acsarkodó feleimtől félnem ahol a kereszténység nem jelent hagyománytisztelő gyűlölködést ahol a hagyomány nem bezárt ajtókat ablakokat jelent ahonnan leshetjük mint visznek el mint viszünk el az utcánkból a kultúrákból mindent mi más mi más lehet... ahol szabad lehetek és független vagyok ahová innen még levegőt és lélegzetvételt sem viszek... kedves feleségem lányom egy időre önmagamba emigrálok

Ali verujem, zbog vas ću se još vratiti   draga moja suprugo moram otići na neko vreme ne nije druga žena u pitanju ne reč je o tome da sām sebi sam jedno putovanje jedan izlet izmislio samo da još osvajam još jedanput možda… draga moja kćerko moram da otputujem na neko vreme ni sam ne znam dokle i ne mogu te sa sobom povesti molim te ne ljuti se i nemoj misliti da u međuvremenu ne čeznem za domom za tobom… kćerko moja o tome ništa nisi znala i ti Noemi ti si o tome samo jednom saznala nakon što sam zajedno sa knjigama zauvek ovamo doselio kad u Avganistan pa nakon toga u Siriju hteo da idem hteo da saznam i svakome da javim kakav je tamo život i iznad svega kakav je život i smrt… sad je već kasno da tamo odem ali sam odlučio još nije kasno da u jednu takvu zemlju da odem gde nema bodljikave žice gde ne trebam se bojati od onih koji uvek na drugoga režu gde hrišćanstvo zbog poštovanja tradicije ne znači mržnju gde tradicija ne zatvorene prozore vrata znače odakle možemo da vrebamo šta će da odnesu šta ćemo iz naše ulice naše kulture svega što je nešto drugačiji sa sobom da nosimo… gde slobodan i nezavistan mogu da budem tamo odavde ni vazduh ni uzdisaj neću da nosim… draga moja suprugo kćeri jedno vreme u sebi ću da emigriram   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Ady András: Triptichon, Csíkszeredai kiadóhivatal, 2024.