Keresés ebben a blogban

2013. augusztus 28., szerda

Zdravko Kecman Plakanje bilja – Növények sírása


Zdravko Kecman
Usorci kod Sanskog Mosta 1948. – Banja Luka 17. decembar 2019.

Plakanje bilja

Ti si uživala –
ti si uništavala korijenje bilju
i pepeo koji sam skupljao
pretražujući
džepove šuplje praznine

kucati u zid na kom raspet stojim
bolno kucati štapom sljepačkim u
oko nečije

Pođoh negdje a mrak mi beza oči
primjetih sjenku kako glođe sivu
stvarnost
metafizičko stanje uma korozijom
zaštićeno

niz drvorede sam
šaputao riječi brišući pamćenje
dok su koštani skeleti prozirno
sipalu u  granju
dok su se kockala moja stopala
na kamenčićima punim strijepnje

Ludo je vrijeme
mjerači tišine izgubili rasporede
prelazio sam pogledom uspravna stabla
iz krošanja kapalo bilje
u zemlju plaklo


Növények sírása

Élvezted –
megsemmisítetted a növények gyökereit
és a hamut melyet az üres semmi zsebeit
kutatva
azokból gyűjtöttem

kopogtatni a falat melyre felfeszítettek
vakok botjával fájdalmasan kopogtatni
valaki szemeit

Nekiindultam de szemeimet bekötötte a sötétség
észrevettem az árny hogyan marja a szürke
valóságot
az értelem metafizikus állapota rozsdával
védett

a fasorok mentén
suttogtam törölve az emlékezetet
míg a csontos maradványok áttetszően
kopogtak az ágakon
míg talpaim a szorongással teli
kavicsokkal játszottak

Bolond korszak
a csöndmérők elveszítették beosztásukat
szemléltem az egyenes fatörzseket
koronáikból a növények sírva
hullottak a földre

Fordította: Fehér Illés
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése