Ezüst híd - Srebrni most: Görögországi beszámoló

2012. július 17., kedd

Görögországi beszámoló - 2011

Sartiban voltunk - az volt az érzésem, hogy Magyarhon kihelyezett üdülőhelye. Mehettem a búsba angol tudásommal - magyarul mindenki megértett, angolul még véletlenül sem. Sok üzletben magyarul tudó helyieket vagy magyar fiatalokat is alkalmaztak. Az éttermek, tavernák előtt szinte kivétel nélkül a palatáblákon a görög mellett magyarul köszöntötték a sétálókat és természetesen a teljes étlappal. Az egyik helyen így csalogattak: Bazi nagy girosz csak 2 EU - ért.
Az idő végig kedvezett - még az utolsó nap is fürödtünk (20.-án) de 21.-én esőben indultunk. Ezt fontosnak tartom kihangsúlyozni - tavaly is szinte napra pontosan ekkor borult be! Ha terveztek Göröghoni utat, erre a dátumra figyeljetek!
A tenger csodálatos, de nem ajánlom azoknak, akik nem tudnak jól úszni. Végig hullámzott a tenger - a kb. fél méteres hullámok, ha nem tudsz velük bánni, még a sekély vízben is átcsapnak rajtad. Én nagyon élveztem, de asszonykám csak velem mert a vízbe merészkedni, mozgássérült fiát be sem mertük vezetni. Párszor Vuorvuoruba mentünk, hogy ő is fürödhessen.

Valamit Sartiról: Nagyon kellemes városka. Mint minden üdülőhely, tele van étteremekkel, üzletekkel, utazási irodákkal,... Csodálatos látvány a napkelte. Az Athos - Szent Hegy (2033 m) pontosan szembe van Sartival és a nap az Athos lábánál bújik elő a tenger mélyéről. A nap izóó korongja attól a pillanattól kezdve, hogy előbukkan a messzeségből, nem egész tíz perc alatt kúszik elérhető magasságba.
Maga a strand több kilóméter hosszúságú. Legnagyobb része homokos - én inkább darának nevezném, mert milliméter átmérőjű pici kavicsokból áll és még a bőrünk alá is befészkeli magát - de van sziklás rész is. Az egészen sekély víztől a hirtelen mély vízig minden egy helyen megtalálható. Sehol egy árnyékot adó fa - ha nem viszel vagy veszel napernyőt és kicsit is érzékeny a bőröd, akkor pár óra alatt főtt rákká változol. Napernyőt használhatsz - az éttermek által felálítottat, ha hajlandó vagy egy üdítőért 3 - 4 EU-t fizetni - természetresen naponta. Csak mellékesen jegyzem meg, egy napernyőt 4 EU-ért vesztegetnek a csiri-csárét áruló üzletecskék. Amit viszont komolyan hiányoltam - nincs tus, nincs klotyó, nincs egy árva kabin,... és nem a legtisztább. Csikkek, apróbb hulladékok tömege.

      Szolun - kirándulóbusszal mentünk - három útvezetővel: szerb, magyar és szlovák nyelven szóltak hozzánk. Mindenki a maga szövegét mondta, így nem volt unalmas mindegyiket végighallgatni - a buszban. Utána mindenki a maga bandájával törődött. Magáról a városról a neten mindent meg lehet találni.
      Amiről viszont nem beszélnek: tipikus modern nagyváros, ahol itt - ott látszanak a mult hagyományai, amelyekre nagyon büszkék a helyiek. De nehoggy azt higyje valaki, hogy bárhol is törődnek azokkal a nyájas idegenekkel, akiket tényleg érdekel egy - egy "látnivaló". A tájékoztató szövegek csak görögül szólalnak meg. Viszont az üzletekben szinte mindenütt gagyognak magyarul, szerbül pedig egészen jól. A mi útvezetőnk, néhányunk külön kérésére, elvitt bennünket oda, ahol olcsón lehet bőrkabátokat vásárolni. Fél órás menetelés után megérkeztünk a tetthelyre. Míg az utcán sorakozó üzletek üresek voltak - mintha méhkasba léptünk volna egy emeleten lévő - valamibe. Bőrkabátok tömege - hegyek formájában, itt ott fogason is lógtak. Külön-külön rész a férfiak és a nők számára. Ki tudjátok találni, melyik részen nyüzsögtek? Asszonykám is vett magának, meg az egyik fiúnak bőrkabátot. 60 - 60 EU. Ugyanazt az üzletekben háromszoros áron vesztegették. De tudni kell, hol van az a hangyabolyszerű valami. A magyar és szlovák vendégek ebből kimaradtak.
     Ami megdöbbentett: a városban a szobrok egysíkúsága. Semmi mozdulat, kecsesség, kifejező erő nincs bennük. Kivételt képez talán Nagy Sándor szobra.
    Ez is, az is.
    A göröghoni gyümölcsök gyönyörűek, de általában vízízűek. Ennek van tudományos magyarázata is - ebbe nem akarok belebonyolódni. Ha valaki rákérdez, szívesen válaszolok. Viszont a szőlő kitűnő. Csak mellékesen jegyzem meg - szakberkekben a szőlőt statisztikailag nem sorolják a gyümölcsök közé???!!!
      A borok is nagyon jók - elsősorban a vörösborok. Mi végig félédes vörösbort ittunk.
      Jó, ha visz magával szótárat a nyájas turista. Minden termék neve kizárólagosan görögül van feltüntetve. És az esetleges ismerősnek csengő nevek is megtévesztők. Pl: jogurt - az valami aludttejhez hasonló folyékony valami ( nem rossz), de a jogurt az apiávi. A birkatarhó neve is szentségtelenség - nem is tudtam megjegyezni - véletlenül hívta rá asszonykám figyelmét egy szerb turista.
      Egy számomra különleges élmény: bevezető városismertető sétánk alatt történt. Két fiatal az utca közepén csókolták egymást - nem zavarta őket a tömeg: álltak az utca közepén és szerették egymást. (Szeretem a fiatalokat!)

      Azoknak, aki négy keréken vágnak az útnak - mi tavaly simán lejutottunk, de visszafelé menet eltévedtünk - Kavala, azaz Törökhon felé vettük Szolunnál az irányt.
Most rájöttünk, hogyan sikerült e nemes cselekedet. Szolun előtt egy tábla: Ring roud, Athen, Edessa, Kavala. Erre kell fordulni, mert Szolunból kikeveredni egyenlő a pokoljárással. Nos ezek után az útjelzők kilómétereken át csak ezt jelzik: Kavala, Katarini. És egy helyen elválik az út: Kavala, Katarini. Kis családommal megegyeztünk – (tavaly) - erre kell menni. Úgy 40 km. után jöttünk rá: Törökhon felé vágtatunk. Tehát - nem szabad lefordulni, hanem tovább. És egyszer csak megjelenik: Athen, Edessa, Evzoni. Helyben vagyunk, mert Evzoni a Makedón határt jelenti. Göröghon nem ismeri el Makedóniát - még véletlenül sem írják le az ország nevét. Ha Makedóniára akarnak utalni, akkor Skopia-t írnak. Utána viszont már csak Athén és Edessa marad a táblákon. Edessa felé kell fordulni és kb 20 km után megjelik a várva várt felirat: Evzoni. Innen már sinen van az kedves kocsikázó és társasága.
      A makedón klotyókról nem szeretnék bővebben szólni - maradjunk abban: jobb a természet lágy ölén ...
     Végezetül: az Atlas Turs belgrádi utazási irodán keresztül foglaltunk szállást - le a kalappal előttük: minden előzetes információ megfelelt a valóságnak. És ottlétünk alatt is törődtek velünk.