Irfan Horozović (Horozovity Irfan) - Banja Luka 27. aprila 1947 -
Mramorno more
Napuštam te raspuknuta kuglo mraka
strašno zaobljenu nekad
omeđujući neizmjerno gnijezdo
željnu odaju
gde se taloži san
Opijene dotaknutim samoćama
gdje se tijela uspinju u svenuću
iznenadi li nas jeza
i nenadani prostori prozračnosti jutarnje
u koje uranjam sad
sam
naslućen blagom smrću što mi se brazdom
u potiljak potiskuje
Evo me vale
u tvojoj okruglosti široj od moje
plovim
raščinjen bezmjerno
smrknut u zgusnutu tačku zaborava
tek oblinama potaknutog srha prepoznatu
p o s t f e s t u m
Zar vidjeh išta
i ko se okreće to
vjetar samo
pred čijim se dahom okamenjuje more
more nepostojećih uspomena
more mramorno
A márványtenger
Elhagylak
téged te sötétség széttört gömbje
voltál
mérhetetlen boltív
határtalan
fészket körülhatároló
ágyra
áhítozó
hol
megül az álom
Megérintett
magányoktól mámorosan
ahová
a testek aszottan emelkednek
ha
meglep a rettenet
és
a légiesen áttetsző reggel
elsüllyedek
benned
én
ki
sejti a gyengéd halált mely tarkómra
barázdával
véste be magát
Itt
vagyok hullám
a
te mélyebben ringó bölcsődben
árboc
nélkül
szétszabdalva
a
feledés sűrű sötét pontja felé
határtalan
ősi formák igézetében haladok
p
o s t f e s t u m
Mit
is láttam
és
ki fordult be a sarkon
csak
a szél
leheletétől
kővé dermed a tenger
a
nem létező emlékek tengere
a márványtenger
Fordította Fehér Illés Megjelent: 7 nap - 1987. VII. 03. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése