Keresés ebben a blogban

2013. április 13., szombat

Eduard Mörike Das verlassene Mägdlein – Az elhagyott leányka – Az elhagyott lányka – Napuštena sluškinjica – The Forsaken Maiden



Eduard Mörike
Bleistiftzeichnung von Joseph Wagner
Ludwigsburg , 8. September 1804 – Stuttgart, 4. Juni1875



Illustration von Friedrich Lipps

Das verlassene Mägdlein

Früh, wann die Hähne krähn,
Eh’ die Sterlein verschwinden,
Muß ich am Herde stehn,
Muß feuer zünden.

Schön ist der Flammen Schein,
Es springen die Funken;
Ich schaue do drein,
In Leid versunken.

Plötzlich, da kommt es mir,
Treuloser Knabe,
Daß ich die Nacht von dir
Geträumet habe.

Träne auf Träne dann
Stürzet hernieder;
So kommt der Tag heran –
O ging’ er wieder!

Az elhagyott leányka

Korán, kakas már szól,
Mielőtt a csillagok tűnnek,
Kell tűzhelynél állnom,
Kell gyúlni tűznek.

Aprófa fénnyel ég,
A szikra pattog,
S ahogy nézek belé,
Csak nő bánatom.

Eszembe jutottál
Hűtlen legény, te,
Az elmúlt éjszakán
Álmodtam véled.

Hull a könny szememből
Rá az arcomra,
Napom így kezdődött –
Bár múlna gyorsan!

Fordította: Szalki Bernáth Attila

Az elhagyott lányka

Csillagos még a menny,
s kakas szava kelt fel:
tűzhelyem őrizem
már kora reggel.

Szép, ahogy lángragyúl
és pattog a rőzse:
elnézem szótlanul,
mély gondba dőlve.

Ekkor belémnyilall
fájón az emlék:
a hűtlen ifjúval
álmodtam ismét.

Könnyeim hullanak,
egymásba folyva:
így köszönt rám a nap -
bár vége volna!

                    Fordította: Hárs Ernő


Illustration von Monis-Art

Napuštena sluškinjica

Vatru na ognjištu ložim
rano, pre zore,
dok petlova ori se poj,
dok zvezde još gore.

Lep je varnica let,
lepo kad vatra sjaji:
gledam, a sva se u čemer
pogružih i pritajih.

I tad se, o dragi moj,
nevero mila,
sećam da svu sam noć
o tebi snila.

Suza zza suzom sad
niz obraz ni teče;
tako dolazi dan –
o, kad će veče!

Prevod: Velimir Živojinović


The Forsaken Maiden

Early when the cock crows
Ere the stars retire,
I must stand at the hearth,
I must tend the fire.

What beauty in the fire's light,
When the sparks are leaping,
I stand gazing long at them,
Lost now in my grieving.

Suddenly I remember,
Unfaithful Lad,
'Twas you I was dreaming of
Until the night had ended.

Tears well up and fall
One upon the other;
So the day has come -
Would that it were over!

Translation: Charles L. Cingolani

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése