Ivo Andrić
Dolac kod Travnika, 9. oktobar 1892. – Beograd, 13 mart 1975.
Koga li ljubi sada ona mlada žena?
Koga li ljubi sada ona mlada žena? Ona mlada žena koju sam našao jednog ljeta lijepu i dozrelu od šesnaest godina, prolazi - Bog znao zašto - jutros mojim sjećanjem.
Koga ljubi sada ona mlada žena?
Jednom sam na maloruskoj ravni našao crven i krupan cvijet: njegova sočna čaška, kratka cvata, nudila je, u široko rastvorenim laticama, svoje nadrasle prašnike svim vjetrovima.
Koga ljubi sada ona mlada žena?
Nikad nije bilo između nas riječi (ja sam teško i razumijevao njen jezik) i naš odnos nije imao nikada određenog imena. Pod zvijezdama sam je ljubio do umora i do ponoći sam ležao na travi, s glavom u njenom krilu.
To je bila žena stvorena za ljubav i predavala se nijema od strasti i suznih očiju, šapćući isprekidane riječi o vjernosti.
Koga li sada ljubi ona mlada žena?
Koga ljubi sada ona mlada žena?
Jednom sam na maloruskoj ravni našao crven i krupan cvijet: njegova sočna čaška, kratka cvata, nudila je, u široko rastvorenim laticama, svoje nadrasle prašnike svim vjetrovima.
Koga ljubi sada ona mlada žena?
Nikad nije bilo između nas riječi (ja sam teško i razumijevao njen jezik) i naš odnos nije imao nikada određenog imena. Pod zvijezdama sam je ljubio do umora i do ponoći sam ležao na travi, s glavom u njenom krilu.
To je bila žena stvorena za ljubav i predavala se nijema od strasti i suznih očiju, šapćući isprekidane riječi o vjernosti.
Koga li sada ljubi ona mlada žena?
Ex Ponto - odlomak
Kit csókolhat most az a fiatal asszony?
Kit csókolhat most az a fiatal asszony? Azt a fiatal asszonyt, akinek tizenhatéves szépségével, érettségével egy nyári napon találkoztam – Isten tudja miért – most emlékeim idézik.
Kit csókol most az a fiatal asszony?
Egyszer a kisorosz fennsíkon hatalmas, piros virágot találtam: nedvdús kelyhe, rövid virágzata, a szélesre tárt sziromlevelek felett ágaskodó porzók a cikázó szellőknek ajándékozták a virágport.
Kit csókol most az a fiatal asszony?
Szavakat nem váltottunk (nyelvét nehezen értettem) és viszonyunk nevén nevezett nevet sem kapott. A csillagok alatt csókoltam, bódulásig, éjfélig a fűben, fejemet ölébe hullatva feküdtem.
Az az asszony a szerelemre született, némán, könnyes szemekkel adta át magát a szenvedélynek, szaggatottan a hűségről suttogott.
Kit csókolhat most az a fiatal asszony?
Ex ponto - részlet
Fordította: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése