Pintér Tibor (Tibor Pinter) Budapest, 1954. november 21. –
Nyomor
etűd
Lépések, tévedések
koholt szaga
vár, mikor nézésed üregében
bólogató
sokszikűek
ellopják időid.
Talán okozattalanul
bukkan elő
égitestünk más,
nyomor-oldala
s hallgatsz: bezárult
ívekben.
Ligetek fekhelyein
nyugvó
testek árny-cirkulusai,
meleg körvonalak,
csak ágyék
rajzást ihattok.
Blöffök sík-riogató
rezdülései
várnak. Tétován
süppedhetnek
pusztulásunk félszigetei.
|
Etida bede
Čeka
te prividan miris
koraka, zabluda,
kad u jazu tvog pogleda
mnogoslojni
beskičmenjaci
vreme ti ukradu.
Možda bez razloga
se javlja
druga, bedna strana
naše planete
i šutiš: u zabravljenim
lukovima.
Osene kružnih putanja
na boricima
spokojno snivajućih tela,
topli obrisi,
žeđ tek rojenjem
slabine možete stišati.
Čekaju te zastarašujući
treptaji
varki. Poluotoci naših
ruševina
kolebljivo
se mogu tonuti.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése