Keresés ebben a blogban

2013. július 19., péntek

Zdravko Kecman Bijedni pjesnici – Toprongyos költők


Zdravko Kecman, Usorci kod Sanskog Mosta 1948 -



Bijedni pjesnici

Stevanu Tontiću

Nas dva koračamo milanskim
                                        ulicama
vučemo kofere na kolicima
teglimo naše dvije torbe
                     pune prljavih stvari
presvlačimo
preznojenu odjeću

„Bijedni pjesnici“, čujemo iz zraka
„Bijedne zemlje“, odgovara
Salijeću karabinjeri i pičke
hvataju za polne organe
vrište od uživanja

Na milanskoj stanici
dok smo trepnuli
silovale su dvojicu

prežu i na nas
a mi čuvamo glave da ne klonu

Posvuda vri Evropa
ulicama pravimo lavirinte
kakoćemo mašući rukama
hoćemo da uzletimo u nebo
i vratimo tijela
bijednoj zemlji
iz koje smo došli


Toprongyos költők

Stevan Tontichoz

Mi ketten Milánó utcáin
                               kullogunk
koffereinket kordélyon toljuk
cipeljük szennyessel teli
                                  táskáinkat
agyonizzadt ingeinket
lecseréljük

„Toprongyos költők“, halljuk félfüllel
„Toprongyos országból“, mondja a másik
Rohangálnak a csendőrök cédák
tomporait fogdossák
örömükben visonganak

A milánói állomáson
pillanatok alatt
két férfit megerőszakoltak

ránk is vicsorogtak
de sikerült ép bőrrel megúsznunk

Európa mindenütt forrong
az utcákból útvesztőket csinálunk
integetünk hogyan tovább
az égbe szeretnénk szállni
és visszatérni
abba a toprongyos országba

ahonnan elindultunk

Fordította: Fehér Illés
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése