Tatjana
Bijelić Sisak 27. 05. 1974 –
Desert
u biblioteci
Radim u podrumu sa rijetkim knjigama
na licima čitača.
Dok sijeva, kopir-aparat
razotkriva sijede i podočnjake,
grmi na svaku stranicu
u pravilnim razmacima.
Poneka lampa umnožava
nervozne sjenke
pa stolovi titraju.
Dok sređujem kataloge
istražujem pomjeranja
u torbama pritajenih knjigoždera.
Ponekad ulovim oko
neke ribe, trzaj zeca
i red čokolade među prstima.
Ovdje je dozvoljena samo voda
u flašama, sve ostalo ima miris
dalekih marketa.
Žena prije mene tjerala je napolje
uvažene akademske
gurmane,
tražila mrlje po knjigama.
Danas ih je manje
i otvoreno mljackaju
valjda vodu,
ustaju i nose svoje malo blago
u debelim skriptama.
Csemege a könyvtárban
Könyvritkaságokkal a
pincében dolgozom
és az olvasók arcán
a jóindulatú krátereket
figyelem.
Míg a villog, a fénymásoló
feltárja a karikás
szemeket,
szabályos időközökben
oldalanként kattan egyet.
Egy-egy lámpa ideges
árnyakat sokszoroz
remegnek az asztalok.
Míg a katalógusokat
rendezem
a könyvfalók tarisznyáiban
titkos mozzanatok után
kutatok.
Néha elkapom a hal
pillantását, a nyúl
mozdulatát
és az ujjak között a
csokoládét.
Itt az üvegekben csak a víz
engedélyezett, minden más
messzi
üzletek szagait idézi.
Előttem az asszony
kizavarta
a tisztes akadémiai
ínyenceket,
a könyveken pacnikat
keresett.
Ma kevesebben vannak
és nyíltan csámcsognak
talán vízzel,
vastag jegyzetekben
hordják értékeiket.
Fordította: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése