Keresés ebben a blogban

2014. április 15., kedd

N. Ullrich Katalin Akkor és most – Onda i sad – Then And Now

N. Ullrich Katalin


Akkor és most

Végül az ember –
ha engedik az égiek,
így-úgy, valahogy –
megbékél a halállal.

Most öltözködöm.
Akkor majd öltöztetnek.
Most beszélgetek.
Akkor majd rólam beszélnek.
Most még járok, nézek.
Akkor majd ők, lábujjhegyen,
s talán könnyes szemmel.
Most nekem fáj.
Akkor majd nekik,
talán…

Onda i sad

Naposletku čovek –
ako oni u nebesima dozvoljavaju,
ovako ili onako, nekako –
pomiri se sa preminućem.

Sad se oblačim.
Onda će me obući.
Sad razgovaram.
Onda će o meni razgovarati.
Sad još krećem, gledam.
Onda će oni na prstima hodati
možda i sa suznim očima.
Sad meni boli.
Onda će njih,
valjda...

Prevod: Fehér Illés



Akkor és most

Végül az ember –
ha engedik az égiek,
így-úgy, valahogy –
megbékél a halállal.

Most öltözködöm.
Akkor majd öltöztetnek.
Most beszélgetek.
Akkor majd rólam beszélnek.
Most még járok, nézek.
Akkor majd ők, lábujjhegyen,
s talán könnyes szemmel.
Most nekem fáj.
Akkor majd nekik,
talán…

Then And Now

People in the end -
if powers above let,
somehow, somewhere
come at peace with death.

Now I’m getting dressed.
Then I’ll be dressed by someone else.
Now I’m talking.
Then I’ll be talked about.
Now I’m walking, watching.
They’ll be watching and tiptoeing then
with tears in their eyes, perhaps.
Now it all hurts me.
Then it’ll hurt them,
maybe…

Translated by N. Ullrich Katalin


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése