Kassák Lajos (Lajoš Kašak)
Érsekújvár, 1887. március 21. — Budapest, 1967. július 22.
68 (Szemed sugarán...)
Szemed sugarán forognak napjaim
nevetsz és felemelsz a magasságba kék sómezőkön vándorolok
kenyérfák és a csukott ajtók kilincsei szívemben
ó szánalom örvénye s te kiválasztott lény
kristályaim fénytöréseiben őrizlek
távol vagyok tőled
tollaimról lepereg a víz sírás ez mert nyájaim elhullanak a tisztátalanság környékein
törvény ez az időre és térre
íme jegyzetek a tűzkatasztrófákról és a zuguccák nőcsábászairól
íme a különbségtevés hogy elvittem a gyermek álmát
ifjúságod rózsaleveleit miket a fekete bajszú hentesnek akartál ajándékozni
megfoghatatlan vagyok hínáraidban
hajnalhinta
asszony
ellened mondom
kenyér
kalapács.
68 (Na zracima tvojih očiju...)
Moji dani se na zracima tvojih očiju vrte
tvoj smeh me u vis diže na plavim livadama soli lutam
u mom srcu su drvo od hleba i kvake zatvorenih vrata
o vir sažaljenja i ti izabrana osobo
u lomovima svetlosti mojih kristala te čuvam
daleko sam od tebe
otiče voda s mog pera plač je to jer u okolini prljavštine stado mi crkava
zakon je to za vreme i prostor
evo zapisa o vatrenim stihijama i zavodnicima zakutaka
evo pravljenja razlike jer sam odneo san deteta
ružine latice mladosti koje sam mesaru s crnim brkovima hteo pokloniti
u tvojim drezgama sam neuhvatljiv
ljuljačka zore
žena
protiv tebe kažem
hleb
čekić.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése