Miroslav Antić
Mokrin
kod Kikindе 14. mart 1932. – Novi Sad
24. jun 1986
Samoća
Svoju snagu prepoznaćeš po tome
Koliko si u stanju Da izdržiš samoću.
Džinovske zvezde samuju
Na ivicama svemira. Sitne i zbunjene Sabijaju se u galaksije.
Seme sekvoje bira čistine
Sa mnogo sunca, uragana i vazduha. Seme paprati zavlači se u prašume.
Orao nikad nije imao potrebu
Da se upozna sa nekim drugim orlom. Mravi su izmislili narode.
Svoju snagu prepoznaćeš po tome
Koliko si u stanju Da prebrodiš trenutak, Jer trenutak je teži I strašniji i duži Od vremena i večnosti. |
Magány
Szilárdságod arról
ismered fel
A magányt mennyire Vagy képes elviselni.
Az óriáscsillagok a
kozmosz
Peremén tűrik a magányt.
Az aprók zavarodottan
A galaxisba vesznek.
A vörösfenyőmag napsütéssel, viharokkal, Levegővel teli tisztást választ .
Erdő-mélybe húzódik a
páfránymag.
A sas másik sassal
sosem kíván ismerkedni.
Hangyák találták ki a
közösséget.
Szilárdságod arról
ismered fel
A pillanatot mennyire Vagy képes átvészelni,
Mert a pillanat az időtől
és
Az örökkévalóságtól hosszabb,
Félelmetesebb, súlyosabb.
Fordította: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése