Petri György Egy emlék – Uspomena

Petri György

Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16.

Egy emlék

„Jó rendező voltam.”
Ezt mondta nem sokkal halála előtt.
(A körülmények ismeretesek.)
Nem: „Egész jó rendező voltam.” – így
mondta. Ennyi érzelgés
az adott helyzetben megengedhető volt.
Nehézkesen felállt,
s míg súlyától szabadultan
a szék kopott bársonya kidomborult,
és ülés közben összegyűrt nadrágja
kezdett kisimulni: a fentieket mondta.
Méltatlan életet a művészet méltóságába így vont.
Manírozott szerénységgel ugyan. De esetében
bizonyos lelkierő kellett
az – épp ilyen – manírhoz.
És a mondat időzítése, íve
– hibátlan. Sőt: pompás!

Molnár Imre: Egy arc - Jedno lice

Uspomena

„Bio sam dobar reditelj.“

Nešto pre svoje smrti je to rekao.

(Poznati su okolnosti.)

Ne: „Bio sam sasvim dobar reditelj.“ – ovako

reče. Toliko sentimentalnosti

moglo se dozvoliti u datoj situaciji.

Otežano ustade

i dok se izlizan baršun stolice

oslobođeno od tereta ispupčio

i tokom sedenja izgužvane hlače

počele izravnati se: reče gore navedeno.

Dostojanstvo umetnosti nedostojnog života ovako sumirao.

Doduše sa friziranom skromnošću. Ali u njegovom

slučaju trebalo je duševne snage

za – upravo takav – manir.

I tempiranje rečenice, svod

– besprekoran. Dapače: sjajan!

                             Prevod: Fehér Illés

*A vers Gellért Endréről, a Nemzeti Színház rendezőjéről szól. Többször kísérelt meg öngyilkosságot, állítólag egy lakáscsere alkalmából kinézett az ablakon, és azt mondta: nem elég magas. A zárójelbe tett harmadik sor (A körülmények ismeretesek) mutatja azt, hogy mennyire bezártnak éreztem a saját helyzetemet, hogy én tényleg a szűk baráti körnek írok. A mondat különben igen nagy valószínűséggel tényleg elhangzott. Több forrásból megerősítették. Ami engem ebben izgatott, hogy egy rendező megrendezi a saját Abgangját, amikor már halálra megy a játék. Tehát azt éreztem Gellért Endre gesztusában, hogy megkísérli az életeseményt műalkotássá változtatni. Ugyanakkor erkölcsi erő kell ahhoz, hogy valaki a saját betervezett halálát műalkotássá formálja. Ez valami olyasmi volt számomra, mint ha egy kötéltáncos olyan kötélre lép, amiről biztosan tudja, hogy el fog szakadni, és azt is tudja, hogy nincs alatta háló.

A szerző jegyzete

*Pesma govori o Endri Gelert, reditelju Mađarskog Narodnog Pozorišta. Više puta je pokušao izvršiti samoubistvo, navodno prilikom jedne zamene stana pogledavši preko prozora rekao: nije dovoljno visok. Treći red u zagradi (Poznati su okolnosti) pokazuje to koliko sam vlastit položaj osećao zatvorenim da ja ustvari samo uskom prijateljskom društvu pišem. Inače je citirana rečenica najverovatnije stvarno izrečena. Iz više izvora su potvrdili. Stvarno me je zainteresiralo to da jedan režiser ustvari vlastiti Abgang režira kad je već igra u fazi život ili smrt. Dakle u gestu Andrea Gelerta osećao sam pokušaj da stvaran događaj u umetničko delo pretvori. Istovremeno i moralna snaga treba za to da neko vlastitu planiranu smrt u umetničko delo pretvori. To je za mene bilo tako nešto kao kad pehlivan na takvu žicu krene o kojoj sigurno zan da će puknuti, istovremeno i to zna da ispod njega nema mreže.

Zabeleška autora