Bátai Tibor Budapest, 1951. február 17. –
Ruskó Éva: Tánc
Egyszer csak megtörténik
és megemel ne méricskéld mennyire
öt centi is mérhetetlenül távol van a földtől és hihetetlen közel az égbolthoz egyszer csak megtörténik rezonálni kezdesz hullámokra és kilépsz a síkból valószerűvé válsz a térben eggyé érzed magad velük fölismered együtt történhetsz te is csupán arra kell vigyáznod hogy minél később engedd el ami megérintett bár nem tudod nem elengedni mégis végleg nyeregben vagy mióta elég felidézned a puszta képzetét hogy megérintsen megemeljen és együtt rezegve megtörténj újra meg újra |
Odjedanput se dogodi
i diže te nemoj merkati koliko
i pet centimetara je neizmerno daleko
od zemlje i neverovatno blizu
nebu odjedanput se dogodi
uspostavljaš rezonanciju sa valovima i
istupiš iz ravnine postaješ stvaran
stapaš se s njima u prostoru
prepoznaješ i ti si deo događaja
samo na to trebaš paziti da što duže
držiš to što te je dotaklo
iako ne možeš ne otpustiti ipak
konačno si u sedlu od onda kad ti je
dovoljno prizivanje same predodžbe da
te dotakne podigne i zajedno
drhtajući ponovo i ponovo oživiš
Prevod: Fehér Illés
|
Molnár Imre: Átváltozás
Kedves Illés, naaaaaaagyon köszönöm!
VálaszTörlésÖrömmel tettem!
VálaszTörlés:-)
Törlés