Pethes Mária – Fenyvesi Edit rajza
Profán
bűnbánat
Bocsáss meg, Uram,
mert bennem nem Te támadtál fel, hanem egy sosem volt tánc közben lábaim közé furakodó comb forrósága, és számon a vágy sóhajával keltem, nem imáddal. Bocsáss meg, Uram, mert tengerszem-kék egedből az Ő tekintetével Te néztél rám, mert Őt áldottam ma reggel is, nem a bárányt, ki elveszi a világ bűneit, és úgy innám csókját, mint gyónás után homlokomra karcolt kereszt a szenteltvizet. |
Profano kajanje
Gospode moj oprosti mi
jer nisi Ti
vaskrsnuo u meni nego
tokom nikad postojanog
plesa
vrućina tuđeg stegna
među mojim butinama
i s uzdahom žudnje se
budila
a ne s tvojom molitvom.
Gospode moj oprosti mi
jer iz plavetnila tvoga
neba
Ti si me s Njegovim
pogledom gledao,
jer i današnjeg jutra
Njega blagoslovolila
a ne žrtvenog jaganjca
ko grehe sveta oduzima,
i njegove poljupce bi
tako upijala
kao svetu vodu
na čelo mi urezan križ
posle ispovesti.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése