Keresés ebben a blogban

2015. március 16., hétfő

Demény Ottó A vén cirkuszosné monológja – Monolog oveštale žene sahibije cirkusa

Demény Ottó
Budapest, 1928. április 5. – Budapest, 1975. december 12.



A vén cirkuszosné monológja

Maradt nekem apai örökségből
egy kocsi két ló meg a medve
mit csinálhattam volna egyedül
járván falusi vásártereket
s öregedve medve meg én is
maradtam inkább a családdal
tudtam egy kígyószámot fényes
testemre simuló trikóban
ki-be bujkáltam önmagamból
Békésben jártunk amikor
leszerződött hozzánk a férjem
kapott egy fél kocsit tíz pengőt
s tányérozhatott a szünetben
zsonglőr volt de ki tudja honnan
szerzett huszonnégy bajonettet
s megtanulta a késdobálást
kilenc táblát vagdalt szilánkká
mire a derekam beadtam
s ettől kezdve csak felém vágta
vészt suhogtató késeit
négy gyerekem született tőle
közülük három egy csoport
humoros excentrikusok
a negyedikből világszám lett
a Barnum nagy attrakciója
ő küldte az ötezer dollárt
amiből megvettem a cirkuszt
s nyakamba szakadt minden gondja
tört az árboc szakadt a ponyva
üvöltött a sok éhes állat
meg a sok artistaporonty
etettem őket és ruháztam
embert faragtam mindegyikből
bűvészt bohócot idomítót
s ma azt sem tudom merre járnak
öreg vagyok csak álmaimban
látom a cirkuszt régi fényben
ívlámpáit piros manézsát
hallom a dobot dübörögni
s újra a tábla elé állok
záporoznak felém a kések
míg el nem vágják életem
vagy amíg fölébreszt a hajnal
egyhangú szürke neszezéssel

Monolog oveštale žene sahibije cirkusa

Kao očevina ostala mi je
jedna kočija dva konja i medved
sama šta bi mogla raditi lutajući
od jednog do drugog seoskog vašarišta
ostareli smo i medved i ja
rađe sam sa porodicom ostala
imala jednu tačku zmijoliku
u sjajnom na telo priljubljenom trikou
u sebe sam se i uvukla
u baniji Bekeš smo bili kad
nam se moj suprug pridružio
dobio je pola kočije deset talira
i u pauzi milostinju skupljao
žongler je bio ali ko zna odale
nabavio dvadesetčetiri bajoneta
naučio noževe bacati
devet ploča do iverja rasporio
pre no što sam pristala
od onda samo premi
bacao propast sikteće noževe
četvoro dece rodila
od njih trojica u grupi kao
ekscentrični humoristi nastupali
četvrti svetsku slavu stekao
Barnum je njegova velika atrakcija
pethiljada dolara on mi je slao
iz čega cirkus kupila
i sva briga na mene pala
slomila se katarka cepala se ponjava
urlale gladne životinje
i mnoštvo okačenjaka artista
hranila i oblačila ih
od svakoga čoveka stvorila
čarobnjaka klauna ukrotitelja
danas ni to ne znam gde su
ostarila sam samo u snovima
vidim cirkus u starom sjaju
lunjače crvenu manežu
čujem bubnjavu
i ponovo ispred ploče stanem
noževi prema meni lete
dok mi život ne presecaju
ili jednoličnim sivim šumom
zora me ne probudi

Prevod: Fehér Illés



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése