Keresés ebben a blogban

2015. március 12., csütörtök

Vajdics Anikó Igazolatlanul – Neopravdano

Képtalálat a következőre: „vajdics anikó”
Vajdics Anikó, Budapest 1964. 10. 19. –  


Igazolatlanul

Szabó Lajos emlékére

„And school's out early and soon we'll be learning
And the lesson today is how to die” (Bob Geldof)


Valami magyarázatféle, az kéne sürgősen,
még mielőtt vers lesz belőled is, szósír,
szóvirág, szókoszorú, szótemető; engedély
a miért szó használatára, egy laza válasz,
olyasféle, amilyenért neked nem kellett
soha a szomszéd osztályba menned, mint
harmadikban vagy hanyadikban, amikor
a lelkedben kotorászó pszichológusnő
kérdésére unottan azt felelted, hogy
utálod a hétfőket, azért vágtad fel az
ereidet; nem is értem, miért egy pénteki
napot választottál végül, nem jellemző
rád ez a következetlenség; hiába hallgatom
huszadjára is az I don’t like Mondays-t,
nem passzol, nem passzol; valami kellene,
valami jó szöveg mégis, ha már úgy döntöttél,
hogy kitörlöd magad az osztálynaplóból,
valami, amit meg tud emészteni a sorban
utánad következők kényes gyomra, amivel
betömhetnénk ezeket a hirtelen támadt
réseket a terem falán, hideg van, behúz
a szél, ha összébbkucorodunk is fázunk,
és te megint igazolatlanul hiányzol.

Neopravdano

U spomen Lajoša Sabo

„And school's out early and soon we'll be learning
And the lesson today is how to die” (Bob Geldof)

Trebalo bi nekakvo objašnjenje, i to hitno,
pre no što i od tebe pesma nastane, grob od reči,
cvet od reči, venac od reči, groblje od reči;
dozvola za upotebu reč zašto, nehajan odgovor,
takav zbog kojeg nikad nisi trebao
pokucati na vrata susednog razreda,
kao u trećem razredu ili kojem kad si na
nametljivo pitanje gospođe psihologa
odbojno odgovrio da mrziš
ponedeljke zato si posekao vene;
ni ne shvatam zašto si baš
petak izabrao, nedoslednost
nije tebi svojstvena; zalud slušam
i dvadeseti put I don’t like Mondays
ne štima, ne štima; ipak bi trebalo
nekakav dobar tekst kad si već tako odlučio
da sebe iz dnevnika izbrišeš,
nešto što mazni želuci onih koji
iza tebe dolaze mogu svariti, čime
bi se na zidu ove naprasno nastale
pukotine mogli začepiti, hladno je,
promaja, zima nam je i kad se zbijemo
a ti opet si neopravdano odsutan.

Prevod: Fehér Illés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése