Danja Gašpar Đokić Ploče Luka, 05. oktobar 1960 –
Svi
me odlasci vode u pjesmu
otići od tebe značilo bi
otići od same sebe zato ne volim odlaziti osim u pjesmu u kojoj te ljubim
crveni karmin kao rubin
večeras ima moć vatre izgaram od riječi ljubav čista ekstaza usana
pa ja te ljubim
a ti voliš ovaj moj jezik kojim govorim koliko te trebam iskrenošću zabilježenog trena tek polegla na drage ruke kosa je postala vjetar što vrišti od plamena
pa ti me ljubiš
govoriš prstima dodirujući vrelinu daha što rasprsnut će se kao sunce nebo ovo jezgra utrobe moje
pjesma ova
u kojoj i kad te krhkošću riječi ne volim od siline cjelim bićem volim te
dok šapućem
zašto nikad neću otići od tebe
gledajući zanesena tvoje oči bljesak u njima ja ti u meni cijeli moj život ljubavi pjesma je kojom si me naučio hodati. |
Távozásaim költeménybe vezetnek
elhagyva téged
magamat hagynám el
ezért nem szeretek
távozni
csak a költeménybe
ahol téged csókollak
mint a rubin a vörös
kármin
ma este a tűz erejével
bír
éget egy szó a szerelem
az ajkak rajongása
szeretlek
és szereted
ahogy karodra borulva
egy őszinte ellesett
pillanatban elmondom
mennyire kellesz
hajam maga a szél
lángolva sikong
szeretsz
ujjaiddal beszélsz
ahogy az izzó leheletet
érinted
mely elillan
mint a nap
ez az ég
bensőm titka
ez a költémény
melyben
ha a kifejezések
esendősége miatt
tán nem is szeretlek
egész lényemmel szeretlek
míg suttogom
miért nem hagylak el
megigézve nézem
szemed villanását
benne vagyok
bennem vagy
egész életem szerelem
dal
mellyel megtanítottál
járni.
Fordította: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése