Szabadon
Egy gésa
öltözik, majd levelet diktál,
vár még, a haját igazítja, körme hegyével gyümölcsöskertet rajzol egy üvegtálra. Üvegből vannak a körmei, és üvegből van a kert is. Reggel tüllel borítja, kék lakkal borítja este, így él, üzeneteket kap. Ha nem vigyáz, madarak törnek rá. A szeretői csak annyit árthatnak, mint az eső az üvegkertben. Hisz ő a hóról álmodik. |
Slobodno
Jedna gejša
se oblači, pa pismo diktira,
još čeka,
popravlja kosu, na jednu
činiju vrhom
noktiju voćnjak crta.
Nokti su joj
od stakla, a i vrt je od stakla.
Ujutro tilom
pokriva, uveče plavim lakom, tako živi,
poruke
dobiva. Ako ne pazi, ptice ju napadaju.
Njeni
ljubavnici samo toliko mogu joj štetiti, koliko
kiša
staklenoj bašti. Pa ona o snegu sanja.
Prevod:
Fehér Illés
|
Forrás: http://ujnautilus.info/banki-eva-versei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése