Keresés ebben a blogban

2016. február 15., hétfő

Fekete Anna Csak fehérben – Samo u belom


Képtalálat a következőre: „fekete anna”
Fekete Anna Komárom, 1988. –
 
 
Csak fehérben
 
Anya csak fehérben szeret engem, és aranyosnak tartja,
ha egy kis béka, csiga vagy eprecske van a pólómon; és azt is
szereti, ha nem csapkodom a hajam, mert allergiás, allergiás
a hajszálakra, és nemcsak a hajszálakra allergiás, 
hanem a porra, a tojásra, a kékre, a barnára, no és rám. 
Egy kicsi csiga vagy béka az aranyos persze: egy kicsi itt, 
egy kicsi ott, csak ne legyen túl… te se legyél, Anna,
 túl hangos, ne nyisd ki, ne vedd elő, ne bömböltesd…! 
Értsd meg, a kék, a piros, a barna, a zöld, a sárga, a szürke 
rosszul áll neked. Én megértem: anyának a széltől is fáj a feje.
 
Néha elcserélnek egy-egy lányt, ahogy elcseréltek engem, 
és a végén maradnak a kiscsigák, a kisbékák, mert a végére
… nincs is vége! 
 
No nézd csak! Én innen, egy másik országból gondolok rá, 
kisbékásan, megértőn, telve szeretettel, erre egy hajszál 
– épp az én hajszálam – belelebeg a kakaójába…
 
Rettenet!
 
 
 
Samo u belom
 
Mama me samo u belom voli i smatra ljupkim
ako na majici ima jedna žabica, puž ili dudinja; a i to
voli, ako sa kosom ne mašem, jer je alergična, alergična
na vlasi kose, i alergična je ne samo na vlasi kose,
nego na prašinu, jaja, plavo, žuto, pa i na mene.
Naravno jedan pužić ili žaba ljupki su: komadić tu,
komadić tamo, samo nek bude previše... Ana, ni ti ne budi
previše glasna, nemoj otvoriti, nemoj izvaditi, nemoj da urla...!
Shvati, plavo, crveno, braun, zeleno, žuto, sivo nikako ti
ne stoji. Shvatam ja: glava moje mame i od vetra boli.
 
Katkad po jednu devojku zamene, kao što su i mene zamenili,
i na kraju ostanu pužići, žabice, jer na kraju
... kraja ni nema!
 
I gle! Ja odavde, iz jedne druge države mislim na nju,
sa žabicom, razumevanjem, ljubavlju, na to jedan vlas kose
– baš vlas moje kose – u njen kako pada...
 
Užas!
 
Prevod: Fehér Illés
 


1 megjegyzés: