Göldner Ildikó Baja, 1950. november 2. –
Zuhanás
Hányszor éreztem már a zuhanást
azt hogy képtelen vagyok nyitni az ernyőt mert nincs meg a kioldó zsíneg s őrült iramban közelítem a földet a becsapódás helyét de elkap finoman egy kéz s lerak óvatosan fájdalommentesen hányszor fogom érezni még vajon mi lesz ha már sosem repülhetek csak állok majd a földön mert közeleg valami végső őrület és kénytelen leszek mégis az ellenkező irányba elrugaszkodni mert valahol fenn várnak a végtelenek |
Pad
Koliko puta sam već osećala pad
to da sam nesposobna
otvoriti padobran jer
otkočnice nema
i vrtoglavo se približavam zemlji
mestu upada
ali nežno me uhvati neka ruka i
pažljivo bezbolno me spusti
koliko puta ću još to osećati
šta će biti ako više neću biti sposobna
za let
tek stajaću na zemlji jer
neka konačna pomama se približava i
biću ipak prisiljena
da se u suprotan smer odrazim
jer negde gore beskonačnost me čeka
Prevod:
Fehér Illés
|
Örülök!
VálaszTörlés