Mikor
ébredéskor
Mikor ébredéskor már az újabb éjszakát
várom egy húron pendül mindkét semmirekellő hű barátom életem és halálom
|
Kad prilikom buđenja
Kad
prilikom buđenja već novu noć čekam oba moja dva ništavna prijatelja život i
smrt na istom instrumentu sviraju
Prevod:
Fehér Illés
|
A költészetről - az Ezüst híd/Srebrni most fordításkötetemről - fordításaim - kedvenc verseim - gondolatok - magamról O poeziji - o knjizi prevoda Ezüst híd/Srebrni most - moji prevodi - omiljene pesme - zabeleške - o sebi
Keresés ebben a blogban
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Göldner Ildikó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Göldner Ildikó. Összes bejegyzés megjelenítése
2017. november 4., szombat
Göldner Ildikó Mikor ébredéskor – Kad prilikom buđenja
2016. november 2., szerda
Göldner Ildikó Gyerekként – Kao dete
Gyerekként
kissrác koromban mikor még csak
ismerkedtem a halál fogalmával úgy gondoltam- tele energiával – velem sosem
történhet meg hogy gyengülök és eljön a nap mikor nem tudom kinyitni a
szememet repített a képzelet bejártam a földet az univerzum bolygóit s néhány
csillagon hagytam jelként lábnyomot de mostanában egyre fáradok rosszakat
álmodok és mintha mélyebbről indulnának a lépcsőfokok egyre hangosabban
halkulok gyakrabban érzem milyen nehezen és csikorogva nyílnak a világra a
zsalugáterek holott a nap elvileg még a szokott helyen toporog
|
Kao dete
u doba detinjstva kad sam se još sa
pojmom smrti upoznavala tako sam mislila – puna energijom – sa mnom nikad se ne može desiti da ću se
slabiti i doći će dan kad oči ne mogu otvoriti maštom ponesena obišla sam
zemljinu kuglu planete univerzuma i na nekoliko zvezda kao znak otisak
stopala sam ostavila ali u zadnje vreme sve više se umaram ružne snove sanjam
i stepenice kao da sa veće dubine polaze sve jače se stišam i često osećam žaluzine
koliko teško škripajući se otvaraju mada sunce načelno još uvek na
uobičajenom mestu tapka
Prevod: Fehér Illés
|
2016. július 17., vasárnap
Göldner Ildikó Álmomban – U snu
Álmomban
álmomban
légitámadás áldozata voltam
figyeltem ahogy gyorsuló iramban elhagyják testemet a vérlemezek milliárdnyi szirom alakzatban láttam kezedet a szirmokat szedegetted én még éltem elrendezed őket tűzvörös csokrodban nyújtottad nekem de a virágok hirtelen halottfehérré fakultak sorban |
U snu
u snu sam
žrtva vazdušnog napada bila
promatrala kako u obliku
bezbroj lata u sve bržem tempu
telo moje trombociti napuštaju
videla sam tvoju ruku
late si skupljao
još sam živa bila
u jarkocrven buket si ih uredio
meni pružio ali svaki cvet
odjedanput smrtnobeo postao
Prevod:
Fehér Illés
|
2016. április 5., kedd
Göldner Ildikó Zuhanás – Pad
Göldner Ildikó Baja, 1950. november 2. –
Zuhanás
Hányszor éreztem már a zuhanást
azt hogy képtelen vagyok nyitni az ernyőt mert nincs meg a kioldó zsíneg s őrült iramban közelítem a földet a becsapódás helyét de elkap finoman egy kéz s lerak óvatosan fájdalommentesen hányszor fogom érezni még vajon mi lesz ha már sosem repülhetek csak állok majd a földön mert közeleg valami végső őrület és kénytelen leszek mégis az ellenkező irányba elrugaszkodni mert valahol fenn várnak a végtelenek |
Pad
Koliko puta sam već osećala pad
to da sam nesposobna
otvoriti padobran jer
otkočnice nema
i vrtoglavo se približavam zemlji
mestu upada
ali nežno me uhvati neka ruka i
pažljivo bezbolno me spusti
koliko puta ću još to osećati
šta će biti ako više neću biti sposobna
za let
tek stajaću na zemlji jer
neka konačna pomama se približava i
biću ipak prisiljena
da se u suprotan smer odrazim
jer negde gore beskonačnost me čeka
Prevod:
Fehér Illés
|
2016. január 28., csütörtök
Göldner Ildikó Tűzfal – Zabat
Göldner Ildikó Baja, 1950. november 2. –
Tűzfal
Talán a képzelet műve
hogy a repkény másként érint tűzfalat hogy a falon átszivárgó meleget vegye magához belőle táplálkozzon és bírja a tél fogát mint hínár simogat hamvaszöldre nádat a sírig közelében marad mint hajnalra bomló néma pirkadat amikor csak... a gondolat tép le láncokat mert így szép és szabad ahogy a láng forrasztja eggyé a vasakat s csókja a homlokokat |
Zabat
Možda
je delo mašte
da
bršljan
drugačije
dotiče zabat
da bi
preko zida prodirajuću
toplinu
mogao preuzeti
i tako
se hraniti
i
zube zime izdržati kako
okrek
do pepeljasto zeleno gladi trsku
do
groba ostaje u blizini
kao
na svanuće razlivena nema zora
kad
samo...
lance
misao skida jer
tako
je lepa i slobodna
kako
plamen
komade
gvožđa spaja
njen
poljubac čela
Prevod: Fehér Illés
|
2016. január 14., csütörtök
Göldner Ildikó Az álom – San
Göldner Ildikó Baja, 1950. november 2. –
Az álom
Az álom
ütközés
köd
kínlódó foton
törvényt bont
fényt veszít
kiég
semmibe ront
vesztes
mint hóban a nyom
töltettől
mentes
egyszerű pont
apró kiterjedés
édes
észlelhetetlen
kevés
az idő
kikötött kerék
katedrális
emelkedő rom
templom
csend hangja
rend
igézet
szem
|
San
San je
sudar
magla
foton na mukama
zakone lomi
svetlost gubi
izgori
u prazninu juri
gubitnik
kao u snegu prtina
oslobođen
od nadeva
jednostavna tačka
sitno prostranstvo je
sladak
neprimetan
nema
vremena
privezan točak
katedrala
rastuća ruševina
tekija
glas tišine
zapt
čarolija
oko
Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: http://comitatusfolyoirat.blogspot.hu/2016/01/goldner-ildiko-verse-foton.html A címváltoztatást és a versben a két javítást a szerző engedélyezte.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)