| 
Mikor
  ébredéskor 
Mikor ébredéskor már az újabb éjszakát
  várom egy húron pendül mindkét semmirekellő hű barátom életem és halálom | 
Kad prilikom buđenja 
Kad
  prilikom buđenja već novu noć čekam oba moja dva ništavna prijatelja život i
  smrt na istom instrumentu sviraju 
Prevod:
  Fehér Illés | 
A költészetről - az Ezüst híd/Srebrni most fordításkötetemről - fordításaim - kedvenc verseim - gondolatok - magamról O poeziji - o knjizi prevoda Ezüst híd/Srebrni most - moji prevodi - omiljene pesme - zabeleške - o sebi
Keresés ebben a blogban
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Göldner Ildikó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Göldner Ildikó. Összes bejegyzés megjelenítése
2017. november 4., szombat
Göldner Ildikó Mikor ébredéskor – Kad prilikom buđenja
2016. november 2., szerda
Göldner Ildikó Gyerekként – Kao dete
| 
Gyerekként 
kissrác koromban mikor még csak
  ismerkedtem a halál fogalmával úgy gondoltam- tele energiával – velem sosem
  történhet meg hogy gyengülök és eljön a nap mikor nem tudom kinyitni a
  szememet repített a képzelet bejártam a földet az univerzum bolygóit s néhány
  csillagon hagytam jelként lábnyomot de mostanában egyre fáradok rosszakat
  álmodok és mintha mélyebbről indulnának a lépcsőfokok egyre hangosabban
  halkulok gyakrabban érzem milyen nehezen és csikorogva nyílnak a világra a
  zsalugáterek holott a nap elvileg még a szokott helyen toporog | 
Kao dete 
u doba detinjstva kad sam se još sa
  pojmom smrti upoznavala tako sam mislila – puna energijom –  sa mnom nikad se ne može desiti da ću se
  slabiti i doći će dan kad oči ne mogu otvoriti maštom ponesena obišla sam
  zemljinu kuglu planete univerzuma i na nekoliko zvezda kao znak otisak
  stopala sam ostavila ali u zadnje vreme sve više se umaram ružne snove sanjam
  i stepenice kao da sa veće dubine polaze sve jače se stišam i često osećam žaluzine
  koliko teško škripajući se otvaraju mada sunce načelno još uvek na
  uobičajenom mestu tapka 
Prevod: Fehér Illés | 
2016. július 17., vasárnap
Göldner Ildikó Álmomban – U snu
| 
Álmomban 
álmomban
  légitámadás áldozata voltam figyeltem ahogy gyorsuló iramban elhagyják testemet a vérlemezek milliárdnyi szirom alakzatban láttam kezedet a szirmokat szedegetted én még éltem elrendezed őket tűzvörös csokrodban nyújtottad nekem de a virágok hirtelen halottfehérré fakultak sorban | 
U snu 
u snu sam
  žrtva vazdušnog napada bila 
promatrala kako u obliku 
bezbroj lata u sve bržem tempu 
 telo moje trombociti napuštaju 
videla sam tvoju ruku 
late si skupljao 
još sam živa bila 
u jarkocrven buket si ih uredio 
meni pružio ali svaki cvet 
odjedanput smrtnobeo postao 
Prevod:
  Fehér Illés | 
2016. április 5., kedd
Göldner Ildikó Zuhanás – Pad
Göldner Ildikó Baja, 1950. november 2. –
| 
Zuhanás 
Hányszor éreztem már a zuhanást azt hogy képtelen vagyok nyitni az ernyőt mert nincs meg a kioldó zsíneg s őrült iramban közelítem a földet a becsapódás helyét de elkap finoman egy kéz s lerak óvatosan fájdalommentesen hányszor fogom érezni még vajon mi lesz ha már sosem repülhetek csak állok majd a földön mert közeleg valami végső őrület és kénytelen leszek mégis az ellenkező irányba elrugaszkodni mert valahol fenn várnak a végtelenek | 
Pad 
Koliko puta sam već osećala pad 
to da sam nesposobna 
otvoriti padobran jer 
otkočnice nema 
i vrtoglavo se približavam zemlji 
mestu upada 
ali nežno me uhvati neka ruka i 
pažljivo bezbolno me spusti 
koliko puta ću još to osećati 
šta će biti ako više neću biti sposobna
  za let  
tek stajaću na zemlji jer 
neka konačna pomama se približava i 
biću ipak prisiljena 
da se u suprotan smer odrazim 
jer negde gore beskonačnost me čeka 
Prevod:
  Fehér Illés  | 
2016. január 28., csütörtök
Göldner Ildikó Tűzfal – Zabat
Göldner Ildikó Baja, 1950. november 2. –
| 
Tűzfal 
Talán a képzelet műve hogy a repkény másként érint tűzfalat hogy a falon átszivárgó meleget vegye magához belőle táplálkozzon és bírja a tél fogát mint hínár simogat hamvaszöldre nádat a sírig közelében marad mint hajnalra bomló néma pirkadat amikor csak... a gondolat tép le láncokat mert így szép és szabad ahogy a láng forrasztja eggyé a vasakat s csókja a homlokokat | 
Zabat 
Možda
  je delo mašte 
da
  bršljan 
drugačije
  dotiče zabat 
da bi
  preko zida prodirajuću 
toplinu
  mogao preuzeti 
i tako
  se hraniti 
i
  zube zime izdržati kako 
okrek
  do pepeljasto zeleno gladi trsku 
do
  groba ostaje u blizini 
kao
  na svanuće razlivena nema zora 
kad
  samo... 
lance
  misao skida jer 
tako
  je lepa i slobodna 
kako
  plamen  
komade
  gvožđa spaja 
njen
  poljubac čela 
 Prevod: Fehér Illés | 
2016. január 14., csütörtök
Göldner Ildikó Az álom – San
Göldner Ildikó Baja, 1950. november 2. –
| 
Az álom 
Az álom 
ütközés 
köd 
kínlódó foton 
törvényt bont 
fényt veszít 
kiég 
semmibe ront 
vesztes 
mint hóban a nyom 
töltettől 
mentes 
egyszerű pont 
apró kiterjedés 
édes 
észlelhetetlen 
kevés 
az idő 
kikötött kerék 
katedrális 
emelkedő rom 
templom 
csend hangja 
rend 
igézet 
szem | 
San 
San je 
sudar 
magla 
foton na mukama 
zakone lomi 
svetlost gubi 
izgori 
u prazninu juri 
gubitnik 
kao u snegu prtina 
oslobođen  
od nadeva 
jednostavna tačka 
sitno prostranstvo je 
sladak 
neprimetan 
nema 
vremena 
privezan točak 
katedrala 
rastuća ruševina 
tekija 
glas tišine 
zapt 
čarolija 
oko 
Prevod: Fehér Illés | 
Forrás: http://comitatusfolyoirat.blogspot.hu/2016/01/goldner-ildiko-verse-foton.html A címváltoztatást és a versben a két javítást a szerző engedélyezte.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
 
